Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 3-4. sz.

Figyelő - SZABÓ PÉTER: „Nemzetünkért összefogván..." (Emlékkiállítás a Rákóczi-szabadságharckezdetének 300. évfordulójának alkalmából)

legtisztább, legfeddhetetlenebb alakját - talán csak Kossuth Lajoséhoz mérhető kultusz vette körül. Elég itt utalnunk a Rákóczi-nóta utóéletére. Az Erdélyben, valamikor a vesztes zsibói csata (1705) után született nóta megihlette a 19. században a verbunkos zene nagy alakját, Bihari Jánost, majd Erkel Ferencet, a francia Berliozt.

11 Liszt Ferenc még az I. Ferenc József koronázására írt miséjébe is beleszőtte dallamát ezzel figyelmeztetve az uralkodót, hogyha megsérti a magyarok jogait, Rákóczi szabadságharcos szelleme visszatér, s a magyarok visszakövetelik törvényeiket. A fejedelem pengőkön, pipákon, poharakon megjelenő képe jelzi, hogy a kultuszt szinte minden társadalmi réteg élesztette, táplálta. A kiállítás sikere, a népes látogatók sora talán azt is jelzi, hogy Rákóczi alakja a történelmi közgondolkodás számára még ma is vonzó. Mert nem pusztán kegyeletből zarándokol el a kései utód a kassai Szent Erzsébet-templomba II. Rákóczi Ferenc sírjához, s nem pusztán hagyománytiszteletből keresi föl az évforduló kapcsán rendezett kiállításokat. Ennél többet akar a zarándok: találkozni szeretne a magyar történelem egyik legőszintébb alakjával. A Nemzeti Múzeum II. Rákóczi Ferenc korának s a fejedelem máig ható tiszteletének bemutatásával szintén e találkozást segíti elő, minden - a fejedelemhez közeledő - múzeumlátogató számára. Szabó Péter Jegyzetek 1 André Malraux: Az obszidián fej. Ford.: Réz Pál. Bp., 1976. 12-13. o. 2 Kossuth Lajos Irányi Dánielnek. London, 1859. jan. 6. In: K. L.: Irataim az emigrációból. Bp., 1880, I. 91. 3 Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban, 2003. május 13.-2003. augusztus 31. „Netnzetünkért összefogván..." Emlékkiállítás a Rákóczi-szabadságharc kezdetének 300. évfordulója alkalmából. Szerk.: Pintér János. Katalógus. Bp., 2003. 4 Rákóczi kiáltványa a keresztény világhoz a szabadságharc okairól és céljairól. A' keresztyén világ minden fejedelmeinek ... Nagyszombat, 1704. Tipográfus: Szántó Tibor. Bp., 1976, 6. 5 Erről: R.Várkonyi Ágnes: A fejedelem gyermekkora (1676-1688). Bp. 1989, 232-285. o. 6 Rákóczi Ferenc: Vallomások. In: R. F.: Vallomások és emlékiratok. Szerk.: Hopp Lajos. Bp., 1979. (Magyar Remekírók.) 93. o. 7 Lorántffy Zsuzsanna fejedelemasszonyi udvartartásáról több tanulmány, újabban: Erdély és Patak fejedelemasszonya. Szerk.: Tamás Edit. Sárospatak Hl. 2000. 8 R. Várkonyi Ágnes: A vetési pátensek. In: Rákóczi-tanulmányok. Szerk.: Köpeczy Béla. Bp., 1980, 17-24. o. 9 Szabó Péter: Keresztény szokás - udvari szokás. In: Irodalom, történelem, folklór. Szerk.: Hopp Lajos- Pintér Márta Zsuzsanna-Tüskés Gábor. Debrecen, 1992, 33-37. o. Az 1990. évi Mikes-konferencián tartott előadásommal párhuzamban R. Várkonyi Ágnes szintén ezt a problémát vetette elemző vizsgálat alá: „Hogy uralkodásod békés legyen..." Szent István Rákóczi államelméletében. In: R. Várkonyi Ágnes: Pelikán fiaival. Bp., 1992, 182-208. o. Szent István és Szent Romuald kapcsolatáról. In: Győrffy György: István király és műve. Bp., 1977, 141., 161., 190., 294., 328. o. 10 Bánkúti Imre: Rákóczi két temetése. In: História. 1989/3. 14-15. o. " Haraszti Emil: II. Rákóczi Ferenc a zenében. In: Rákóczi. Emlékkönyv halálának kétszázéves fordulójára. Szerk.: Lukinich Imre. Bp., 1936, II. 169-269. o.