Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - VÉGH LÁSZLÓ: Örökségünk és a huszonegyedik század

jelent gátat a döntéshozatalban. A jelen lehetőségeinek minél jobb kihasználására szolgál a demokráciák működését meghatározó gondolkodási mód, az okosság is. Az okos cselekvés hatékony és gyors, a sikerei nyilvánvalóak. Ha téves volt a cselekvés alapjául szolgáló leegyszerűsítés, a döntés hibája sokszor csak hosszabb idő után derül ki. A modem társadalmak kialakulása Azokon a területeken, amelyek jó természeti adottságokkal rendelkeznek és könnyen megközelíthetőek, a hagyományos társadalmak nem maradhatnak meg tartósan. Az állandó népmozgás elsöpri a rugalmatlanul viselkedő társadalmakat. A modern, demokratikus elvekre épülő, gyors alkalmazkodásra képes társadalmak általában ilyen „huzatosnak" mondható övezetekben fejlődtek ki. Az athéni demokrácia és a római köztársaság, majd az első újkori demokratikusabb rendszerek és az Amerikai Egyesült Államok demokráciája a világ történelmét meghatározó tényezőkké váltak. Európában évezredekig fennálló nagy államok nem alakulhattak ki, a népesség vándorlása, a hódító nagy birodalmak ezt nem tették lehetővé. Az állandósult mozgás, a bizonytalanság folyamatos alkalmazkodásra kényszerítette az itt élő népeket. A Római Birodalom bukása után Európa fejlődését a kereszténység szellemiségének és az ókori örökségnek a kölcsönhatása határozta meg. Az elmúlt évezredben az egyistenhívő iszlám és keresztény társadalmak dinamizmusa súlyos feszültségeket gerjesztett. Közben azonban Európa feudalizmusa lassan fejlődésnek indult. A modern társadalmak felé vezető út hajtóereje az emberi gondolkodás fejlődése. A görög demokráciát a filozófia virágzása, a római államot az erős jogérzék, az európai demokratikus fejlődést a természettudományos gondolkodás elterjedése jellemezte. A természettudomány születése, fejlődése egy idő után hatalmas lökésekkel segítette a technika fejlődését. A technikai haladás motorja nem csupán a felgyűlt tapasztalat, hanem az alapvető természeti törvények tudatos alkalmazása. A newtoni mechanika, a hőtan, a kémia, az elektromosságtan törvényeinek felfedezése eddig ismeretlen lehetőségeket adott a mérnökök kezébe. Míg a hagyományos társadalmakban a világnézet fékezte vagy meg is akadályozta az új technikai lehetőségek kiaknázását, addig az újkori Európában és az Egyesült Államokban ilyen korlátok nem léteznek. Annyira erős a külső nyomás, hogy az erkölcsi aggályok és egyéb óvatosságra intő megfontolások egyáltalán nem hátráltatják a technika fejlődését, az eredmények hasznosítását: majdnem mindenütt az okosság, a modellező gondolkodás veszi át az uralmat. A bölcsesség pedig mindjobban háttérbe szorul. A döntéshozók között elterjedt machiavellista gondolkodásmód: módszerei - bizonyos területeken - megnövelték a hatékonyságot. Másrészt a vallásos életben a protestantizmus megjelenése szintén az újat kereső és felhasználó embert bátorította. Míg a katolikus hívek, lelkük üdvéért naponta megküzdve, több időt fordítottak önmaguk belső vizsgálatára, a kiválasztottságukban bízó protestánsok többet törődtek az anyagi világgal. A protestáns vallások szemlélete arra buzdít, hogy minél többet dolgozzunk, tanuljunk, műveljük a tudományt és használjuk a tudomány eredményeit. A protestáns, Isten ingyen ajándékaként, megkapja az örök életet. Azzal pedig, hogy a tudomány és technika segítségével könnyít az életén, megszabadul a bűnbeesés másik következményétől is. Attól, hogy a paradicsomból való kiűzetés után itt a földön fáradt-