Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Seminarium ecclesiae - DUBSKY MERCÉDESZ: Fejezetek az Aszódi Evangélikus Egyház Algimnáziumának történetéből 1863-1912

TANTÁRGYAK OSZTÁLYOK I. 1880/81. II. 1880/81. III. 1880/81. IV. 1880/81. Vallástan 2 2 2 2 2 2 2 2 Latin nyelv 5 6 5 6 5 6 5 6 Magyar nyelv 2 5 2 5 3 4 3 3 Német nyelv 2 1 2 1 2 4 2 3 Történelem-földrajz 2 3 2 3 3 2+2 3 3-2 Mennyiségtan 3 3+4 3 3+4 3 3+3 3 3+3 Természettudomány 3 3 2 3 3 Rajz 2 2 2 2 2 2 2 2 Szépírás 1 1 1 Ének 1 2 1 2 1 2 1 2 Testgyakorlat 2 2 2 2 2 2 2 2 (Az eltéréseket félkövérrel szedett számokkal kiemeltem.) Jelentős változás a mennyiségtan és a magyar nyelv oktatásában következett be. Menynyiségtanból az összesen heti 7 órán a rajzoló geometria és a számtan osztozott az I. és II. évfolyamon. III. osztályban a földrajz tantárgyban megkülönböztettek polgári (2 óra) és természettani (2 óra) földrajzot. Az iskolákban az osztályrendszer volt az uralkodó. A szorgalmi időszakot két félévre bontották. Az alapvető követelményeket olyan praktikus és konkrét ismeretekben fogalmazták meg, mint pl.: négyzetre emelés; szóelemzés; idegen nyelv esetén olvasmányok, versek fordítása stb. Az óra anyaga és az órát tartó tanár neve az osztálynaplóban került rögzítésre. Különbséget tettek a „kötelezett rendes tantárgyak" és a nem kötelező (gyorsírászat, francia nyelv, zongora) tárgyak között. Melléktantárgyként tartották számon a tornát és az éneket. Sor került a „szabadkézi rajz" bevezetésére. A többi tárgyhoz képest kevés, heti két óraszámban oktatták. Aki a megfogalmazott követelményeket elégséges szinten elsajátította, felsőbb osztályba léphetett. Aki egy tantárgyból bukott, az a tanári testület engedélyével javíthatott. Az a tanuló, aki két tantárgyból kapott elégtelen osztályzatot, a felekezeti főhatóság (az egyházkerület püspöke) engedélyével javítóvizsgát tehetett. Aki kettőnél több tantárgyból nem teljesítette a tantervi előírásokat, osztályt kellett ismételjen. A tankönyvek is jelentős változáson mentek keresztül az állami tanterv bevezetését követően. Egy-egy új tankönyv bevezetése azt jelentette, hogy nem egy tantárgy esetében az alapok elsajátításától több tanéven keresztül használták ugyanannak a szerzőnek a könyvét az évfolyamnak megfelelően. így például Balogh Péter: Magyar nyelvtan című könyve a gimnázium 1-3 évfolyamán vált tankönyvvé. Azonban nemcsak az oktatás volt ezeknek az intézményeknek a feladata. Az egyetemekre, akadémiákra való felkészítésen kívül egyfajta „humanisztikus nevelést" bizto-