Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - LÁZÁR VIKTÓRIA: Egy tudós misztikája

című swedenborgiánus regényében.) Swedenborg egy időre visszatér hazájába, megtanul héberül, és haláláig ontja a különféle hitvallásokat, tanításokat, kommentárokat - körülbelül 30 kötetet írt elsősorban latinul, illetve angolul. 1. Irásmagyarázói elve Lássuk, milyen elvek szerint elemzi a Szentírást az a Swedenborg, aki püspök apján keresztül megismerhette Luther szövegmagyarázói elvét: a szó szerinti értelem (sensus literalis) tartalmának magas szintű értelmezését.

5 Swedenborg így vall a Szentírás értelmezéséről a Menny és Pokol (1758) bevezetőjében: „az Ige minden egyes részének benső értelme is van, amely alatt nem természeti és világi dolgokat - miként a betű szerinti értelemben - hanem szellemi és mennyei dolgokat kell érteni. (Mert) az Igét tisztán megfelelésekben írták, hogy minden egyes részének benső értelme is legyen."

6 „A literális értelmet a zsidók történelme és jelleme határozta meg: ha ők mások lettek volna és máshol éltek volna, más lenne a szó szerinti értelem."

7 Tehát Swedenborg elhanyagolhatónak tartja a literális értelem magyarázatának fontosságát, számára minden egyes szó elsősorban a spirituális értelem hordozója (még a nyilvánvalóan szó szerint értendő földrajzi vagy személynevek is), ezért csak allegóriákat lát az Igében. Egy konkrét példán keresztül ízelítőt kaphatunk allegorikus írásmagyarázatából. Jézus sokszínű képpel festi le második eljövetelét: „Mindjárt pedig ama napok nyomorúsága után a nap elhomályosodik, és a hold nem fénylik, a csillagok az égről lehullanak, és az egek hatalmasságai megrendülnek. Akkor megtetszik az Emberfiának jele az égben, és akkor a föld minden nemzetsége sír, és meglátják, hogy az Emberfia az ég felhőiben nagyhatalommal és dicsőséggel eljön." (Máté 24,29-30) Swedenborg szerint téves az az elképzelés, hogy ez egy apokaliptikus jövendölés lenne, miszerint új ég és föld jön létre az elpusztuló régi helyett. Az ő értelmezésében az elsötétülő nap = az Úr a szeretet tekintetében a hold = az Úr a hit tekintetében csillagok = a jó és igaz megismerése az Emberfiának jele az égben = az isteni igaz megjelenése a felhők = az Ige betű szerinti értelme a dicsőség = az Ige benső értelme stb. De Swedenborg ugyanígy figyelmen kívül hagyja a literális értelmet akkor is, amikor konkrét történelmi utalás van a Bibliában. Számára az apostolok nevei is spirituális értelmet hordoznak: János - azokra utal, akik a szeretet jóságában vannak, Péter - a hitben járókat jelenti.

8 Ily módon az egész Biblia allegóriák kimeríthetetlen kútfejévé válik, hiszen mindennek tetszőleges allegorikus jelentés adható. Borges nem véletlenül hasonlítja Swedenborgot ebből a szempontból a kabbalistákhoz, „akik mindenre találnak magyarázatot a Szentírásban".

9 "So