Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - LÁZÁR VIKTÓRIA: Egy tudós misztikája

I. Természettudományos korszak Nézzük meg közelebbről, ki is volt valójában Emánuel Swedenborg, akinek a neve mellett a „svéd természettudós, teológus, író, misztikus" titulusokat találjuk a Világirodalmi Lexikonban, de a felsorolást még folytathatnánk: bányamérnök, matematikus, zenész, feltaláló, akadémikus, csillagász, mélyépítő mérnök, geológus, mineralógus, anatómus és spiritiszta. a) Matematikai, mechanikai és csillagászati kutatásai Swedenborg (1688-1772) Uppsalában kezdte meg tanulmányait, ahol bölcsészetet hallgatott. 1709-től közel hat éven át bejárta Európa nagyvárosait, és huzamosabb ideig maradt Londonban. Elete utolsó évtizedeit is itt töltötte, s itt is halt meg. Swedenborg életének minden jelentős eseménye Angliához, közelebbről Londonhoz kötődik. 1745-ben itt érte az a látomás, amelytől misztikus korszaka datálható, műveit is először itt adják ki lelkes anglikán lelkészek, s az általa alapított új vallás is itt talált követőkre nem sokkal halála után. Swedenborg gyakorlatias tudós volt: 1718-ban a nyolcas, 1719-ben pedig a tízes számrendszer bevezetését szorgalmazza a pénz- és mértékegységek használatában, „hogy könnyű legyen számolni, s a törtek eltöröltessenek". Angliai tartózkodása alatt személyes kapcsolatba lép Newtonnal és Hallévvel, és ő lesz majd Newton tanainak első svédországi képviselője. Később még látni fogjuk, milyen mélyen beleágyazódtak a newtoni tanítások Swedenborg gondolatvilágába. Swedenborg repülő szerkezetet alkotott, elkészítette egy tengeralattjáró hajó tervét, zsilipeket építtetett, a nagyotthallók részére kürtöt készített. Megalapította az első svéd természettudományos folyóiratot, a Daedalus Hyperboreust. Kifejlesztette a távolság mérésének egy új módszerét, amely a hold mozgását veszi alapul. Liljedahl szerint az erős fantázia és a gyakorlatiasság azon ritka kombinációja jellemezte, amely XII. Károlyban is megvolt. Az uralkodó és titokzatos alattvalója

2 különleges kapcsolatban állt egymással. XII. Károly szívesen hallgatta Swedenborg újítási terveit, és meg is valósította őket: a svéd vas és kátrány exportját elősegítő hivatalt létrehozta, az uppsalai csillagászati obszervatóriumot felépíttette, a háború miatt előállt sóhiány orvoslására Swedenborg tervei alapján sólepárlókat állíttatott, amelyek a tengerben található sót hasznosították, valamint megépíttette a kor leghosszabb szárazföldi csatornáját, amely Göteborgot kötötte össze a Balti-tengerrel. A tisztelet kölcsönös - Swedenborg politikai allegóriát ír XII. Károly hadjáratairól Camena Borea (1714) címmel, amelyben Ovidius Metamorphoses művét veszi alapul. A király Leóként (Európa unokája) tesz igazságot a viszálykodó Mars és Paliasz Athéné között az előbbi javára, vagyis XII. Károly hadba vonul. A harcból hazatérő királyt a Festivus Applasus című latin nyelvű ódával fogadja, amelyben hőstetteit dicsőíti. Swedenborg naplójából azonban fény derül a tudós „nem hivatalos" álláspontjára is; lejegyzi, hogy az Utolsó ítéletkor lesz majd csak nyilvánvalóvá, hogy XII. Károlyt ide-