Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - LÁZÁR VIKTÓRIA: Egy tudós misztikája
gen lények szállták meg, mert olyan önfejűség, amely a király sajátja, egész egyszerűen nem létezik ebben az univerzumban. b) Földrajzi, ásványtani, kémiai, fizikai és csillagászati kutatások Bányamérnöki és ásványkutatói munkája során jön rá Swedenborg arra, amit majd csak a 19. és a 20. századi paleontológusok tudnak igazán bebizonyítani, hogy tudniillik Svédország nagy része víz alatt volt az őskorban. 1734-ben jelenik meg Filozófiai és ásványtani művek (Opera ph.ilosopb.ica et mineralia) című könyve. Ebben a newtoni fizika és a descartes-i természetbölcselet deduktív módszerével egy mechanikus világmodellt alkot, amelyben Isten mint első, mozdulatlan mozgató szerepel; s minden geometriailag meghatározott rend szerint működik. Ez a zárt modell az ásványok esetében még érthető és elfogadható, 3 de létjogosultsága megkérdőjelezhető egy filozófiai rendszer esetében. Már pedig Swedenborg ugyanazt a törvényt alkalmazza mindkettőre. A fenti mű megfogalmaz néhány valóban korszakalkotó felfedezést is: például a kiszakadáselméletet, amely szerint naprendszerünk bolygói a Nap anyagából keletkeztek. A Föld és a többi bolygó folyamatosan szakadt el a Naptól és lett egyre hosszabb a körpályája. (Ez lesz majd Darwin elméletének egyik sarokköve.) Másrészt Swedenborg is azon a nézeten volt, hogy a napok a tejútrendszer magja körül rendeződnek, s nem a mienk az egyetlen naprendszer, sőt más galaxisok is léteznek. c) Anatómiai és fiziológiai kutatások Az 1740-ben Amszterdamban megjelent Economia Regni Animaiisban három fő témával foglalkozik Swedenborg: a vérrel, az aggyal és a lélekkel. Ezek közül kimagaslik az agyról szóló rész. Ugyanis Swedenborg jött rá arra, hogy az agykéregben (cortex) található a központi idegrendszer, valamint arra, hogy a kisagy (cerebellum) a mozgásközpont, vagyis ez felel az egyensúlyi helyzet megtartásáért, az izomtónus, a mozgás összerendezéséért. Ez előtt a felfedezés előtt ma is fejet kell hajtanunk. A lelket azonban hiába kereste. Bevallja, hogy csak sejti: valahol az agykéregben kell lennie - mert csak így logikus -, de mégsem találta. II. Miszticista korszak Mi vesz rá egy kilenc nyelven beszélő tudóst, aki két lábbal áll a földön, arra, hogy misztikával foglalkozzon? Tudjuk, hogy Swedenborgnak mindig is voltak látomásai (naplójában feljegyezte őket 4 ), spiritiszta volt, az 1759-es stockholmi tűzvészt ötszáz kilométernyi távolságból „látta", és részletesen beszámolt róla. De a hajlamnál erősebb impulzus kellett, hogy az elismert és megbecsült tudós, aki a Föld és az ember titkait már kikutatta, a transzcendens világ felé forduljon teljes figyelmével és minden tudásával. 1745 áprilisában egy angyal jelenik meg Swedenborgnál, és megbízza az egyház megújításával, mert őt választotta ki Isten arra, hogy megmagyarázza az embereknek, mi a Biblia és a teremtés valódi értelme. (Balzac írja le részletesen a látomást a Seraphita
