Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - LÁZÁR VIKTÓRIA: Egy tudós misztikája
LAZAR VIKTORIA Egy tudós misztikája Emánuel Swedenborg utazása a Misztika földjére Tudásunk a misztikumban gyökerezik, s mihelyt túl mélyre ásunk, fája kidől. Edward Harrison 1 A nagy természettudósok, fizikusok, csillagászok, matematikusok között sok istenhívőt találunk, akik nyíltan bevallják, hogy eljutottak tudásuk, megismerésük végső határáig, s az általuk felismert rendszer mögött vagy felett lennie kell egy felsőbb Lénynek, Istennek, aki előtt a tudósok is csak megrendült főhajtásra képesek, elismerve műszereik és saját agyuk korlátait. De mit gondoljunk arról a tudósról, aki nem alázattal közelít Isten titkaihoz, hanem vonalzóval és körzővel a hóna alatt? Aki ugyanolyan tudományos precizitással és távolságtartással szól Isten titkairól, mint ahogy Gulliver beszámolt egy-egy kalandos útjáról. Aki számára nem több és más a transzcendens világ, mint egy új, addig ismeretlen ország felfedezése. Mondhat-e egy ilyen ember hiteleset vagy bármi értékelhetőt a Teremtő Istenről? Bolondnak, korlátoltnak tarthatjuk, esetleg jóindulatúan megmosolyogjuk naivságát. Zavarba esünk, ha Emánuel Swedenborgra, a felvilágosodás korának nagy formátumú tudósára nézünk: kristálytiszta logika, még a 21. századból tekintve is jelentős felfedezések, találmányok az egyik oldalon, míg látomások, elragadtatások, mennybéli és bolygóközi utazások (!) leírása a másik oldalon. Mintha a bal agyfélteke racionalitását a jobb agyfélteke irracionalitással akarná ellensúlyozni. Az egyensúly mégis megbillen, mivel a tudatosság, a természettudományos módszerek maguk alá gyűrik a megmagyarázhatatlant. Signe Toksvig Swedenborg-monográfiájában egymás mellé rendeli a „tudós és misztikus" megjelölést, ami a Swedenborg által megírt művek témáját és mennyiségét tekintve helytálló. Erősen vitatható azonban az egymás mellé rendelés, mivel Swedenborg akkor is természettudós marad, amikor a transzcendens világ igazságait a fizikai világ törvényeivel magyarázza. Erre utal írásom címében, a „tudós misztikája" alárendelt szószerkezet.
