Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - EVA-SOFI ERNSTELL: Bethlen Gábor ajándéka

küldött ajándékot Bethlen Gábornak, amikor az erdélyi uralkodó 1626 elején feleségül vette Mária Eleonóra húgát, s így Gusztáv Adolf sógora lett. Annyit ugyan tudunk, hogy svéd küldöttség járt Erdélyben, de homály fedi, hogy mit vitt a poggyászában. Ha Bethlen Gábor menyegzői ajándékot kapott, nagyon is hihető, hogy viszonzásul ő is ajándékot küldött a svéd királynak, megerősítendő a kapcsolatokat. Nem kétséges, hogy rejtett politikai, stratégiai szándékok húzódtak meg a kölcsönös jókívánságok mögött. Az ajándék Az ajándék ugyan különböző darabokból áll, de mindegyik tárgy hasonló stílusban készült. Az oszmán-török lovasfegyverzet egyik típusáról van szó a 17. század kezdetén (1626 előtt). Nyereg, nyeregtakaró, lószerszám, kengyel, zabla, szügyelő, szablya, tőr és buzogány. Bizonyítható, hogy az utóbbi darab isztambuli munka: néhány helyen látható rajta az ezüst mesterjegy. Valószínű azonban, hogy az egész készlet a szultáni székvárosból való. A nyereg kikészített bőrből készült, vörös bársony borítja, oldalszegélye szögletes formájú. Elülső és hátsó kapája magas, mindkettőt aranyozott ezüsttel vonták be. A bársonyt aranyhímzés díszíti, a kapák nemesfém bevonatát különböző ékkövekkel díszítették. A párnázat és a nyeregszárny kikészített barna bőrből készült. Az ülés hossza 270 mm. A nyeregtakarót aranyhímzésű vörös bársonnyal vonták be. Szegélye szögletes formájú, finoman alátömött hímzése laposan domborodik. A szügyelőt a bőrre applikált áttört, aranyozott ezüst lemezek díszítik, középen rubinokkal és türkizekkel berakott kör alakú dísz látható, amelynek átmérője 65 mm. A kantár kikészített barna bőrből készült, ugyancsak áttört aranyozott ezüst lemezek borítják, s különböző ékkövek díszítik. A kengyel aranyozott ezüstből van. Az ezüst mesterjegy itt jelzi, hogy a munka isztambuli mestertől származik. Mint a képeken látható, a kengyeleket is ékkövek díszítették. Ma már azonban néhány kő hiányzik. A tőr nagyon díszes. Markolatát aranylemez borítja, különböző vésett mintákkal. Ezenkívül negyven rubin, ötvennégy türkiz, valamint kisebb sötétzöld kövek ékesítik: mindegyik csiszolt, de szabálytalan formájú. A penge hajlított, sötétszürke damaszkuszi acélból készült. A fegyver teljes hossza 304 mm, a penge hossza 199 mm. A szablya markolata oszmán-török, pengéje azonban mamlúk: Hasszán al Miszri („az egyiptomi Hasszán") szignálta; föltehetően 14. századi munka, később újradíszítették. A markolatot arannyal vonták be, teljes felületét vésett mintákkal és drágakövekkel borították. A fogórészen dús zománcberakás látható: zöld és szürkéskék színben. A penge behajlik, egyélű, damaszkuszi acélból van. A külső oldalán fölirat, valamint növényornamentika: mindkettő aranyberakás. Ugyancsak a külső oldalon öt rubinkő teszi teljessé a díszítést. A szablya hossza 965 mm, ebből a penge hossza 845 mm. A buzogány nyele fa, vésett díszű aranylemezek borítják. Fejét jade lapokból készítették, amelyeket igen gazdag rubin és türkiz berakás ékesít. A fegyver teljes hossza 795 mm, súlya 1020 g.