Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 9 (2003) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - EVA-SOFI ERNSTELL: Bethlen Gábor ajándéka

A teljes ajándék Mit is jelent ez a teljes készlet? Ugyanis aprólékos szabályok voltak érvényben, amelyeket igen komolyan vettek, s amelyek megkülönböztették a magán- és a hivatalos jellegű ajándékozást. Azok a szabályok, amelyeket ma is értünk, valamint azok, amelyek ma már nem egészen világosak, egyként általános érvényűek voltak; míg a kultúra egyéb területei különbözhettek az egyes országokban. Az ajándékozó és a megajándékozott személy társadalmi helyzete, státusa nagyon fontos szempont volt. Az ajándék az üdvözletet is közvetítette, de - a jövendőre nézve - a jóindulatot is biztosítani kívánta. A megajándékozottak számára fontos volt a legmagasabb rangú személyektől érkező ajándékok méltó bemutatása, hogy ily módon is növeljék saját tekintélyüket. Egy teljes lovasfegyverzet - ilyen művészi kivitelben - rendkívüli ajándék volt. Lehetséges, hogy ló is tartozott hozzá, mert jól illeszkedhetett a küldemény egészébe. Arról nem tudok beszámolni, hogyan történt az ajándék átadása-átvétele. Ellenben valószínű, hogy a nép igen nagy számban jelent meg, amikor az ajándékot bemutatták Stockholmban. Föltehető, hogy a közönség - a királyt is beleértve - el volt ragadtatva. Adatok ugyan még nincsenek a kezünkben, de joggal reméljük, hogy levéltárunk egy napon majd többet is elárul az eseményről. Azt azonban tudjuk, hogy Bethlen Gábor ajándékát nagyon korán kiállították a fegyvertárban. A diáriumok bejegyzései, amelyek az egykori látogatóktól származnak, kifejezik azt az elragadtatást, amelyet Bethlen Gábor ajándéka váltott ki. Krisztina királynő - Gusztáv Adolf leánya - leltárkönyvében az ajándékot a fegyvertár részeként lajstromozták. A leltárkönyv megemlíti, hogy ezek a darabok Gusztáv Adolf fegyverei közé tartoztak. A fegyvertár az idők folyamán gyakran költözött, a 19. század első felében mintegy harminc évig a királyi ruhatárban őrizték, 1851-ben azonban visszakerült eredeti helyére. A következő támpont 1859-ből való, amikor azt olvashatjuk a felszerelésről: Török nyereg, vörös bársony. Bethlen Gábor ajándékozta Gusztáv Adolfnak. Részben aranyozott ezüst lemezekkel fedték; 217 darab kővel díszítették. A hozzá tartozó lószerszám szintén vörös bársonyból van, aranyozott hímzés, valamint aranybojtok díszítik... Egy igen értékes török szablya. Markolatát arannyal fedték, drágakövekkel díszítették. - A nyerget és a szablyát egyaránt kiemelkedő értékű tárgyként írták le. Napjainkban talán még többre tartjuk az ajándékot. Állandó kiállításunk része, bármikor megtekinthető. Többször is kölcsönadtuk más intézmények kiállításaira. A látogatók pedig csodálják a mesterségbeli tudást, csodálják az összhatást. Ugyanúgy, mint a 17. században. A tanulmányt Mányoki János fordította, szakmai szempontból Gerelyes Ibolya nézte át.