Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Seminarium ecclesiae - FAZEKAS BENEDEK - PARRAGH SZABOLCS: A Kölcsey Szakkollégium mint a protestáns értelmiség-képzés egy lehetséges modellje

FAZEKAS BENEDEK - PARRAGH SZABOLCS A Kölcsey Szakkollégium mint a protestáns értelmiség-képzés egy lehetséges modellje Napjainkban egyre több fórumon indult párbeszéd a felsőoktatási kollégiumokról és a szakkollégiumi rendszerről. Az eddigi tapasztalatokból kitűnik: a szakkollégiumnak mint az oktatási intézményrendszer egyik elemének több olyan modellje létezik, amely eredményesen működhet különböző célok szem előtt tartásával különböző struktúrák az ésszerűek. Több érv hozható fel minden egyes modell mellett, és valószínűleg ellenében is. A következőkben röviden szeretnénk bemutatni, hogy a Kölcsey Szakkollégium mi módon alakította ki a maga szerkezetét, hogyan alakult, fejlődött az elmúlt hat év alatt mai formájára. A Kölcsey Ferenc Protestáns Szakkollégium 1995 őszén, diákkezdeményezésre kezdett szerveződni. Főleg a Károli Egyetem különböző fakultásain hallgató diákokként úgy éreztük, hogy nem kerültünk be olyan automatikusan és hatékonyan működő szocializációs folyamatba, amely értelmiségi szerepekre nevelne minket, s amelynek eredményeként beilleszkedhetnénk a közéletben hangsúlyosan jelenlévő protestáns értelmiségbe az egyetem elvégzése után. Ezt a hiányt mindenképpen pótolni szerettük volna a magunk lehetőségei szerint, és olyan intézményi kereteken gondolkodtunk, amely formailag is eredményes lehet, illetve amelyet diákként egyáltalán elindíthatunk, így esett választásunk a szakkollégiumra. Közvetlenül természetesen azon szakkollégiumok példáját kívántuk követni, amelyek a látható legnagyobb eredménnyel munkálkodnak hasonló célok elérésén. A kilencvenes évek közepén a gazdasági és politikai elit/e/ü/etes ismerete is elég volt, hogy lássuk, a Bibó István Szakkollégium és egyes közgazdász szakkollégiumok, mint például a Széchenyi és a Rajk, eredményesek a közéletben hangsúlyosan jelen lévő és hatni képes értelmiség kinevelésében. E példákat követve a Kölcsey Szakkollégiumnak kezdetektől az a célja, hogy negyven, ötven együttlakó diák számára lehetőséget biztosítson olyan kiegészítő képzésre, amely csak részben áll a szűkebb szakmai képességek kibontakozásának segítésében (például tutoriális képzés támogatásával, plusz szemináriumok szervezésével, nyelvtanulás támogatásával). Fon-