Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

SOMKUTI GABRIELLA versei

Somkuti Gabriella versei GÖRÖG TÁJAKON A valaha-volt büszke oszlopokat elfektette az idő, álmukat földdel betakarta századok múltán meg ne hallják kíváncsi korok kopogó csákányát, amint szent mezítelenségüket szemérmetlenül kitárják. VERONIKA Uram, az arcod ittmaradt, kendőmbe fagyottan, az emlékezet nem törli le s a hatalom rettegve féli. Szívem alá ha rejteném tán belehalnék egy napon, zászlóként ha lobogva vinném, megköveznének az emberek és a hadbavonulót arcod nem segíti. Világ sebeit bekötözni kevés ez a darabka rongy, égre ha feszíteném, menedékem is alig volna. Megkínzott arcoddal megverve futok az emberek elől s utolsó ajándékoddal gazdagon ott van a helyem a legszegényebbek között.