Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

SOMKUTI GABRIELLA versei

MÉG MEDDIG? Még mindig azt hiszed, hogy az arcod mögül te nézel ki, s a régvolt húszévesnek mosolya fénybe vonja a világot. Még mindig azt hiszed, hogy a vonatok neked indulnak el, s zakatolva-zihálva szakítják át az éjszakát, hogy vágyaid hajnalába érjenek. Még mindig azt hiszed, hogy a lépteid útját te álmodtad, táborhelyeden sátrat te ütöttél, égbenyúló ormát mások is látják, s nem a feledés árkolja körül. Még mindig azt hiszed, eljutsz oda, ahová akartál, s lesz még lélegzetnyi erőd megkoronázni a befejezhetetlent, száz sebből vérző, egyetlen életed. HAZAJÁRÓ Mint aki otthonosan mozog, úgy jársz-kelsz álmaimban, megigazít kezed egy tárgyat, helyére teszi egy-egy gondolatom, kinyitod az ablakot a frissítő szélnek, lelkem asztalára virágot teszel, majd behúzod az ajtót magad mögött, csendesen mész el, fel ne ébresszen a hiányod.