Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - SZEBIK IMRE: Közös küldetés - felelős együttműködés

Floriánsics Annamária - külügyi titkár, Kolozsvár Dr. Kovács Attila - e.i. rektor, Kolozsvári Egyetemi Fokú Protestáns Teológiai Intézet professzora.

3 A Vajdaságban élő Magyar Evangélikus Egyház A trianoni határ megvonásával magyar, német és szlovák ajkú evangélikus egyházközségek kerültek az új államba, a királyi Jugoszláviába (a Szerb-Horvát-Szlovén Királyságba). Az 1918. esztendőben a királyság területén élő gyülekezetek egy Evangélikus Közösségbe tömörültek, amelynek legfőbb irányító szerve egy ún. „Közigazgatási Bizottság" volt. Székhelyéül a Belgrádi Evangélikus Egyházközség lelkészi hivatalát jelölték ki. Ez a Közigazgatási Bizottság azt a megbízatást kapta, hogy szervezze meg az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyházat a királyi Jugoszláviában, mint az ott élő összevangélikusság egyházát nemzetiségi hovatartozásra való tekintet nélkül, és készítse el annak Alkotmányát. Az 1920. esztendőben az Evangélikus Közösségből kiváltak a szlovák ajkú evangélikus gyülekezetek és létrehozták saját esperességüket. A nem szlovák esperességek ezzel nem értettek egyet. Az 1921. június 30-án Stara Pazovaban (Opázuán) megtartott egyházi zsinaton kikiáltották az önálló, független, nemzeti Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyházat a királyi Jugoszláviában, arra hivatkozva, hogy megőrizhessék nemzeti öntudatukat, anyanyelvüket, evangélikus hitüket. A nem szláv, tehát német és magyar esperességek 1921. december 7-én Belgrádban megtartott értekezletén kimondták az eddigi Közigazgatási Bizottság megszűnését. A Zsinat 1930. november 10-én ült össze Új Verbászon, és megalapította az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Német Egyetemes Egyházat, és elfogadta annak Alkotmányát és Szabályzatát. Ebbe az egyházba tartoztak a német és magyar ajkú esperességek és egyházközségeik Szerbia és Vajdaság területén. Tehát: A királyi Jugoszláviában két evangélikus egyház jött létre: - a Szlovák Ágostai Hitvallású Evangélikus Egyház - csak a szlovák ajkú evangélikusság részére - az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Német Egyetemes Egyház - a német és magyar ajkú evangélikusság részére, melyben két magyar esperesség is működött. Mindkét evangélikus egyház önállóan élt és szolgált. 1921-ben vagyonukat is megosztották. 1945-ben bekövetkezett a német ajkú lakosság kitelepítése. Ezzel egy csapásra megszűntek a német ajkú esperességek. Azok a német evangélikusok, akik mégis itt maradtak, a két magyar ajkú egyházmegyébe kapcsolódtak be, de az Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Német Egyetemes Egyház nem szűnt meg létezni. Tovább élt és szolgált két magyar ajkú egyházmegyéje által. A Bácskai Egyházmegye székhelye Szabadka, és a Bánáti Egyházmegye székhelye Kikinda maradt a továbbiakban is. Megnevezése: Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház a Szerb Népköztársaság-