Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Figyelő - TAMÁS EDIT: „Isten dicsőségéért, ez szegény magyar haza szabadságáért" (Rendezvények és könyvekLorántffy Zsuzsanna évfordulóján)

logh Judit a Praxis pietatis megjelenési formáit elemzi Lorántffy Zsuzsanna levelezésében. A közkultúra és az életviszonyok kutatásának fontosságára világít rá Filep Antal tanulmánya. Bizonyosnak mondja, hogy az 1526 és 1711 közötti viharos, pusztulásokkal teli két évszázad minden zaklatottsága ellenére megőrzött annyi folytonosságot és folyamatosságot, hogy egyes közösségek és családok kezén a 20. századig fennmaradtak évszázados hajlékok, lakóházak, gazdasági épületek a falusi és mezővárosi helyi társadalmakban. Ugyanakkor felhívja a szerző a figyelmet arra, hogy nagy adóssága a hazai tudományosságnak, hogy korszerű formában nem tette közzé a 1618. századi uradalmi leltárak iratanyagát. A harmincéves háborúról Czigány István tanulmányában olvashatunk, I. Rákóczi György pénzpolitikáját Livia Calian, egy katolikus tanácsúr pályáját Orgona Angelika, egy székely nemesasszony életét Tüdős S. Kinga mutatja be. AII. kötetben olvashatunk a fejedelemasszony és férje magyarországi és erdélyi építkezéseiről. Détshy Mihály az Örményesen, Királyhelmecen, Sátoraljaújhelyen folyt munkálatokat vette sorra. Részletesebb beszámoló olvasható a fejedelemasszony legkedvesebb lakóhelyéről, Sárospatakról. Az itt folyó építkezések fejedelemi központtá tették e várát, mely máig a magyarországi késő reneszánsz építészet legszebb emléke. A Lorántffy-címeres erkély, a fejedelemasszony hálószobája, a loggia, a Bokályos-ház, az ágyúterasz ma is mutatja az asszonyi kezek gondoskodását. Feld István a munkácsi vár 17. századi bemutatására vállalkozott. írásának fotómellékletében különlegességet is közöl, a Lorántffy-címert a felsővár bejárati kapuja felett. Az 1896 körül készült fotó fontos dokumentum, a címer sajnos ma már nem látható, teljesen lepusztult. M. Nepper Ibolyától a Pocsajban folyó ásatásai eredményeként új információkat kaphatunk a „Hídközi várról". Kovács András hatalmas tanulmánya I. Rákóczi György erdélyi építkezéseinek nélkülözhetetlen összefoglalása. Haszonnal forgathatjuk Gyulafehérvár, Fogaras, Szamosújvár, Kővár, Déva, Székelyhíd, Pocsaj, Szatmár 17. századi épített örökségét kutatva. Kovács Zsolt a görgényi vár és a görgényszentimrei kastély bemutatására vállalkozott. Nagy-Tóth Ferenc és Fodorpataki László a nagyasszony kertészeti jelentőségét mutatja be, tanulmányuk címében tündérkertészként titulálva őt. Tamás Edit írásában mesélnek a kedves tárgyak. A Lorántffy-hímzőműhely Sárospatakon megmaradt öt térítőjéről Pocsainé Erperjesi Eszter tollából olvashatunk. A virágos reneszánsz erdélyi hímzéseit Szőke Annamária mutatja be. Kováts Dániel a versek segítségével idézi fel a fejedelemasszonyt. Egy-egy rövidebb-hosszabb részlet mellett teljes terjedelmében olvashatjuk Tompa Mihály Lorántfy Zsuzsána emlékezete, ill. Szász Károly Lorántfi Zsuzsána szőnyege című versét - mindannyiunk örömére. A történelemben fontos szerepet játszott kortárs nagyasszonyok közül megismerkedhetünk Poppel Évával (Kincses Katalin Mária), Bornemissza Annával (Szoleczki Emese), Urai Évával, Váradi Erzsébettel (Mészáros Kálmán), de a parasztasszonyokkal is (Jan Adam). A korszak részletes megismerésében segítenek a külpolitikai vonatkozású tanulmányok (Kónya Péter - eperjesi béke, Varga J. János - Orta Madzsar, Gebei Sándor - lengyelországi hadjárat). A sárospataki Lorántffy hagyományokat Deák Gábor foglalta össze. Lorántffy Zsuzsanna nemcsak korának volt szeretett nagyasszonya, hiszen tiszte-