Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 8 (2002) 1-2. sz.

Figyelő - NAGY DOROTTYA: Az erdélyi szászok reformátora (Honterus-Emlékkönyv)

Iete a későbbi évszázadokban is megőrződött. Méltán mondta rá kortársa, Medgyesi Pál: „Isten anyaszentegyházának nemzetünkben kegyes dajkája". Méltó társa élete párjának, I. Rákóczi Györgynek, aki „Isten dicsőségéért, ez szegény haza szabadságáért" tevékenykedett élete folyamán. Lorántffy Zsuzsanna 1660-ban bekövetkezett halálával a Lorántffy-család kilépett történelmünkből, letört az utolsó hársfalevél a címerbeli ágról, de művei által ma is él. És él szívünkben, emlékezünk... Eszembe jutnak végrendeletének sorai: „És hagyom az egész nemes Magyarországnak". Szeretném, ha a 21. századi magyar embereknek is eszébe jutnának néha ezek a sorok és Medgyesi Pál sorai, mert ma is szükségünk van Lorántffy Zsuzsannákra, de ahhoz, hogy újra legyenek hozzá méltó nagyasszonyok, ismernünk kell az igazi Lorántffy Zsuzsannát! A kiállítás és a konferencia megrendezését, a Lorántffy Album megjelentetését a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma a Magyar Millennium program keretében támogatta. Tamás Edit Az erdélyi szászok reformátora Hontems - Emlékkönyv (Szerk. Karsay Orsolya és Monok István. Országos Széchenyi Könyvtár - Osiris Kiadó, Budapest, 2001.) A kötet aJohannes Hontems halálának 450. évfordulójára (1498-1549), 1999-ben rendezett emlékülés és kiállítás gazdag anyagának koncentrátuma. Jubileumi aktualitásából semmit sem veszített, ugyanis „1542-ben az ő tevékenységének köszönhetően a barcasági egyházközségek egyöntetűen a lutheranizmus útjára léptek." (33. o.), ebben az időszámításban pontosan 460 éve. A frissen könyvpiacra került kötet sokszínűségét Hontems sokoldalúsága (egy személyben volt teológus, nyomdász, kozmográfus, filológus, jogász és fametsző) indokolja, s így valamennyi színből kisebb vagy nagyobb ecsetnyomnyit kap az olvasó. A kötet hét tanulmánya így a következő módon épül fel: Mészáros István: Hontems és a brassói iskola, Csepregi Zoltán: A reformáció szó értelme Hontems 1543-as művének címében, P. Szabó Béla: A jogtudós Hontems - az európai „jus commune" közvetítője, Török Zsolt: Hontems: Rudimenta Cosmographica 1542, Plihál Katalin: Erdély térképi forrásai a XVI. században, Bartha Lajos: Johannes Hontems égboltképe, V. Ecsedy Judit: Kísérlet a Hontems nyomda rekonstrukciójára. A tanulmányok mellett Gernot Nussbacher, a teljesség igénye nélkül ugyan, a humanista Honterus külhonban kiadott munkáinak rendkívül alapos bibliográfiáját hozza. Ezután már csak a Honterus-munkákkal foglalkozó írásokat kellene egységesen összegyűjteni. Végül pedig a Honterus kiállítás anyagából tallóz W. Salgó Ágnes és Velenczei Katalin. Honterus alatt mást ért az egyháztörténész, mást a kozmográfus, mást a jogtudós, s megint mást a nyomdász. Az összeállítás valamennyi darabja angol vagy német nyelven kivonatban tájékoztatja a nem magyar Honterus-kutatókat vagy érdeklődőket. (Bár itt-ott némi információ-