Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

MÁNYOKI JÁNOS: Kirándulás Csak-Csakba

ban, hogy a tizenkettedik imám - a mahdi, azaz Messiás akit Irán népe várva vár, egyfelől ugyan Mohamed próféta sarja, másfelől viszont az ősi, tűzimádó nagykirályokat is fölmenőjének tekinti. A vallások változnak és küzdenek, de a perzsa világ közvetett formában - ma is a régi, nemzeti dinasztia leányági örökösét várja. S elméleti oldalról - számomra is meglepően - ez a fölismerés lett a kirándulás lényege. Már visszafelé tartunk. Elmaradnak a hegyek, aztán elmarad a földút. Lassan közeledik a város, megint föltűnnek a hallgatás tornyai. Dolmányos varjak röpködnek. Délután meglátogatom a jazdi tűzoltárt. Állítólag ezerhétszáz éve tudnak a létezéséről. Nem volt mindig Jazdban; egykor a háborúk és az üldöztetés elől ide-oda mentették. Évszázadok teltek el azóta, hogy itt őrzik: a mostani Perzsia földrajzi középpontjában - kicsit mégis az embervilág peremére húzódva. Némileg szívszorító környezet. Kesernyés ízt kap a közhely: őrzik a lángot... várakoznak.