Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Corpuse evangelicorum - BENCZÚR LÁSZLÓ: Egyháztörténet a hitoktatásban...

való elrejtettség." A történeti módszer feladata, hogy a valóságot elfedő látszatot tárja fel. Ezért ne becsüljük le a történészek munkáját. Bornkammot idézi: „Az egyháztörté­net az evangéliumnak és a világban történő hatásainak története." Makkai szándékosan provokatív előadása nem volt korreferátum. A 19. és a 20. század egyháztörténetének főbb kérdéseit felvázolva mégis az előző előadás alapel­veivel szállt vitába. Szerinte a probléma nem az egyház és a világ viszonya, hanem az, hogy miként él az egyház a társadalomban és a társadalom az egyházban. A 19. szá­zadban felbomlik a feudális rend és a régi közösségi formák szétszakadnak. Közös­ség nélküli tömegek jönnek létre. Ezekből alakul ki a proletariátus. A burzsoá állam­hatalom igyekszik megakadályozni a népegyház felbomlását. A nemzeti ideológia alá igyekeznek befogni a tömegeket. A történelmi egyházak görcsösen kapaszkodnak az államba, a hatalomba. A gyülekezetekből kivágódnak az ekkleziolák. Nemcsak a prole­tariátus idegenedik el az egyháztól, hanem az értelmiség is. Schleiermacher megpró­bálja menteni, ami menthető. A vallás forrása nem Isten, hanem az emberi szív. A ki­alakuló osztályegyházhoz az uralkodó és a kispolgári rétegek ragaszkodnak elsősorban. A modern egyháztörténet 1848-ban kezdődik, amikor Wichern és Kierkegaard felmé­ri a helyzetet. Mindennek hazai vetületét is bemutatta az előadó. Teológiai fejlődé­sünk sivár. „Otromba írásmagyarázás uralkodik a szószékeken." 1900-zal új korszak kezdődik a közösségi jelleget hangsúlyozó ébredési mozgalmakkal. A teológiai ébre­dés jelentősége válik végül döntővé. - Gyapay nem értett egyet Makkai előadásával, mert azt a benyomást kelti, hogy az egyháznak utol kell érnie a társadalmi fejlődést, holott az a kérdés, hogy a társadalom mikor fog találkozni az egyházzal. Makkai vá­lasza: az egyháznak önmagát kell megtalálnia. - Dezséry fontosnak találta azt, amit Wiczián az egyháztörténész egyházi kapcsolatáról és „egzisztenciális objektivitásá­ról" mondott. Azt emeljük ki, amivel nevelni akarunk. Sólyom Jenő sokszorosítva kézbe adta tankönywázlatának tervezetét. Ismertette a hozzáfűzött bevezetést. - Az egyháztörténelem feladatát a következőképpen határoz­ta meg: „Összefüggően elmondani azokat a történelmi eseményeket, eseménysoro­kat, amelyekben többé-kevésbé teljesülni, érvényesülni látszik az a megbízás, ame­lyet Jézus Krisztus adott mindenkori tanítványainak, illetve amelyek azok látszatával vagy igényével jelentkeznek, hogy Jézus Krisztus tanítványainak megbízatása telje­süljön bennük. Jézus Krisztus ezt a megbízást adta tanítványainak: menjenek el min­denüvé, tanítsák mindazt, amit ő tanított, tegyék az embereket az ő tanítványaivá, kereszteljék meg őket, éljenek az ő testével-vérével, szeressék egymást, ahogyan ő szerette őket, erről ismeri meg mindenki, hogy az ő tanítványai." - Az egyháztörté­nelmi tanítás feladatát így fogalmazta meg: megismertetni az összefüggést Jézus Krisztus megbízásának mai teljesülése, érvényesülése és az apostolok idejében tör­tént teljesülése és érvényesülése között. Didaktikai szempontok: 1. Kétévi tanítás esetén is legfeljebb 60 tanítási egységet (leckét) helyes tervezni 10-14 éves tanulók számára. Nem lehet elmondani mindent, amit szeretnénk. 2. Le kell mondanunk a leckék kapcsolásáról, viszont éppen ezért a leckék utalja­nak egymásra.

Next

/
Thumbnails
Contents