Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Corpuse evangelicorum - BENCZÚR LÁSZLÓ: Egyháztörténet a hitoktatásban...

3. A válogatás szempontjai: a) Kontinuitás a Jézus Krisztustól vett megbízatásnak az apostolok által történt tel­jesítésétől a máig, b) valamint a reformációtól máig. c) Ma! Mit kell ismernünk, hogy a mát megértsék. d) Nem szabad könnyelműen félredobni olyan anyagot, amelyet elődeink nagyra becsültek. Viszont nem szabad a hordalékot sem továbbgörgetni. 4. Térkép, rajzok, időrendi tábla - ezek is szükségesek. 5. A tanítandó és olvasandó szöveg legyen jól elkülönítve. Az olvasmányokra kö­rülbelül annyi helyet kell szánni, mint a tanítandó anyagra. Néhány megjegyzést fűzött az elhangzott előadásokhoz. Sok, egymással szemben­álló nézet szólalt meg, de senki se kívánta, hogy az egyháztörténet legyen a „jó evan­gélikusok" története. A kérdés tulajdonképpen akörül forgott, hogy tartsuk-e gerinc­nek a Krisztustól adott megbízás teljesülését, félreértését, félremagyarázását, meg­rontását. Elég-e csak az „építő" vonalat meghúzni? Nézete szerint tanítványainkat csak akkor készítjük fel az életre, ha megmutatjuk nekik az egyháztörténetben a ba­jokat, a keresztet is. Javasolta, hogy a tankönyv vázlatának részletes megbeszélésére egy következő összejövetel adjon lehetőséget, mert a didaktikai, pedagógiai szem­pontok figyelembevételére eddig nem kerülhetett sor. Május 13-án, délután 6 órakor került sor Sólyom Jenő tankönywázlatának részle­tes megbeszélésére. A tankönyv címe: Egyháztörténeti képek. Első fele 30 leckében a reformációig terjedő korszakkal foglalkozik. Ebből 13 magával a reformáció évszá­zadával, 7 lecke a magyarországi reformáció történetével. A könyv második fele szin­tén két részre tagozódik: 7 leckében az egyetemes egyháztörténet, 9 leckében a ha­zai egyháztörténet eseményeit tartalmazza 1600-1848 között. A második rész 14 leckéje a napjainkig terjedő korszakot tárgyalja. Ennek keretében 5 fejezet hazai egy­házrajzot nyújt. A leckecímek után néhány név, vagy szó utal a tartalomra. Mutató­ba néhány kidolgozott fejezetet is kézbe vehettek már előzőleg a jelenlevők. Ezúttal a következők: Dezséry László, Pálfy Miklós, Ferdinánd István, Sólyom Jenő, Kossányi Béla, Wiczián Dezső, Mályusz Elemér, Rédei Pál, Fekete István, Komjáthy Miklós, Benczúr László, Prőhle Károly, Gyöngyösi Vilmos, Szilády Jenő, Nagy Gyula, Gyapay Gábor, Ottlyk Ernő, Makkai László, Karner Károly, Gaudy László. Szalatnai Rezső ki­mentette magát. Levelében közölte észrevételeit, főképpen azt a kívánságát, hogy a tankönyv vegye figyelembe a 19. század nagy evangélikusait. A hozzászólások során kialakult eszmecsere 9 sűrűn gépelt oldal terjedelmű, - oly­kor hézagos feljegyzésben. Mindenki hozzászólt Sólyom Jenő tervezetéhez. A kiala­kult vitából csak ízelítőt lehet adni. A hozzászólók általában elvi felfogásukból indul­tak ki és ezzel kapcsolatban javasoltak korrekciót, elhagyást, új téma felvételét egy­egy leckénél. Ottlyk Ernő mindjárt a hozzászólások kezdetén kritikusan elemezte a tervezetet. Nézete szerint „arra kell különös tekintettel lenni, hogy miképpen függ össze a múlt a jelennel." Kifogásolta, hogy a tervezet figyelmen kívül hagyja a ma problémáit és így nem segíti eligazodáshoz a tanulókat. Dezséry is hangoztatta: „...próbáljuk a gyermeket úgy eligazítani, hogy konfliktusa ne legyen a világtörténe-

Next

/
Thumbnails
Contents