Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.
Figyelő - BÖRÖCZ ENIKŐ: Több, mint szamizdat (Ferdinánd István: Csittvári krónika - anno 1952)
la következetesen végigviszi munkáján. Olyan fölépítés ez, melyet a közelmúltban megjelent újszerű, római katolikus dogmatikai kézikönyv is követ. A könyv minden olvasója gondosan megírt, jó tájékozódást nyújtó művet vehet kezébe, amelyet haszonnal forgathat. Csak kívánni lehet, adassék meg Nagy Gyulának az erő és az idő, hogy a 20. század végének ezt a dogmatikai panorámáját befejezhesse. Reuss András Több mint szamizdat Ferdinánd István: Csittvári krónika - anno 1952 (Evangélikus Sajtóosztály, Budapest, 2001). Az Evangélikus Sajtóosztály által kiadott közel százötven oldalas könyvecske 37 különböző hosszúságú dolgozatot tartalmaz. Valamennyi Ferdinánd István tollából származik. Harminc tanulmány a Csittvári Krónika című, 1952 januártól - júliusig megjelenő evangélikus „földalatti" folyóiratban látott napvilágot. Öt rövid munka, - amelyet utólag találtak meg - ugyanezen folyóirat számára készült, de a lap megszűnése miatt már a fiókban maradt. A könyv elején és végén található két fontos írás - „A teológia és filozófia viszonya" és „Az értelmiség szolgálata" pedig a Csittvári Krónika elődjének tekinthető Bizonyság című 1951. március-áprilisi, kérészéletű lapban jelent meg. Ferdinánd István (1911-1992) - a Csittvári Krónika szerkesztése idején - az akkor már Evangélikus Teológiai Akadémiának (ETA) nevezett intézmény Altalános Vallástudományi Tanszékének megválasztott rendes tanára volt. Az ETA a Pécsi Erzsébet Tudomány Egyetemhez tartozó Soproni Teológiai Fakultás megszűnését követően alakult meg - az 1950. augusztus 30-án az állammal megkötött ún. második Egyezmény hatálybalépését követően. A Csittvári Krónika már az intézmény Budapestre költöztetése után keletkezett. A cím a Jókai Mór: És mégis mozog a föld című regényében található hasonló elnevezés nyomán született. A Jókai által megfogalmazott paradigma, hogy ti „fiatal korában minden ember szabadelvű, rajongó és felmagasztalt" - egyházi környezetben történő továbbgondolására is kísérlet történik itt. A Ferdinánd által szerkesztett Csittvári Krónika a mostani - Glatz József és Ferdinánd László által válogatott és szerkesztett formájában - egyfelől magának Ferdinándnak a nézeteit, másfelől a tanítványai által felvetett kérdésekre adott válasz-kísérleteket tartalmazza. Eredetileg azért indult be a lap, - ezt a szándékát azonban a nem Ferdinándtól származó cikkek csekély száma miatt nem sikerült megvalósítania - hogy fórumot biztosítson azon fiatal teológusok kérdés-felvetései számára, akik nem tartoztak az akkori teológiát meghatározó két csoport - pietisták és ortodoxok - egyikéhez sem, hanem önálló úton próbáltak meg járni. Maga Ferdinánd is ilyen embernek számított a maga különleges adottságaival. Fiatal éveiben (1934-35) ösztöndíjasként Strassbourgban tanult, és onnan radikális, polgári nézeteket hozott haza, amelyek egész tevékenységét sajátos teológiai, filozófiai, pedagógiai világnézeti héttérrel látták el. Doktori munkáját „Vallás és életforma" címmel 1941 októberében fogadták el a Soproni Teológiai Fakultáson.
