Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 3-4. sz.

Rokon irodalmakból - SABAHATTIN KUDRET AKSAL: Leszáll az est (Mányoki János ford.)

zugság, amit a lányáról sutyorognak. Az a levél pedig mocskos rágalom. Ebben a pillanatban teljesen biztos volt benne, hogy így van. A hálószobájuk felé botorkált. Nazime asszony mélyen aludt az ágy egyik csücskében. Megint kiment, megint bejárta az egész házat. Az összes ablakot becsukta. A gázcsapokat ellenőrizte. A hamutartókat kiürítette. Ablakából megint elnézte a sötétséget, az éjszakát. - Holnap. Holnap elmondom - mormolta magában. Felesége és gyermekei békésen aludtak. Erezte nyugalmukat. Egyetlen hang nélkül, egy szikrányi fény nélkül járt szobáról-szobára. Mindegyik alvó mellett megállt, figyelt. Aztán visszament a karosszékéhez. Levetette zakóját. Egy zsámolyra ült. Erezte, hogy a szívét lassan elárasztja valami. Ha még ez sem a boldogság, akkor ugyan mi lehet - kérdezte magától. Házát, amelyben felesége, lánya és fia pihent, hajóhoz hasonlította: fölvonta horgonyát és megindul az éjszakában a határtalan tengernek. Reggel, amikor a napsugarak elűzik az álmot, már egy új kikötőben találják magukat. Mányoki János fordítása 1ÉSL