Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.
A gondolat vándorútján - GÖDÉNY ENDRE: José Ortega y Gasset társaságában
hogy legyen már valaki vagy valami, aki parancsot oszt, s megszabja ki-ki feladatát vagy kötelességét. Uralkodni nem más, mint feladatot adni az embereknek, felvállaltatni velük a sorsukat, keretbe illeszteni az életüket: megfékezni a szertelenségüket, ami többnyire csak lustaság, üresség, kiábrándultság. Nem volna nagy jelentősége, hogy megszűnik Európa uralma, ha lenne, aki a helyére lépne. De ennek nyoma sincs! New York és Moszkva semmi újat nem jelent Európához képest. Mindkettő az európai uralom egy-egy szelete, amely a leválással elveszítette értelmét. Tulajdonképpen mind a kettő nyilvánvalóan abba a kategóriába sorolható, amelyet már több alkalommal is „ a történelmi kamuflázs jelenségének" neveztem. A kamuflázs lényegében olyan valóság, ami nem az, aminek látszik. A külseje nem árulja el, hanem éppen elfedi a lényegét. Ezért téveszti meg a legtöbb embert. így csak az nem esik bele a kamuflázs csapdájába, aki tudja, hogy létezik kamuflázs. Ugyanez a helyzet a délibábbal is. A tudatnak kell felülbírálnia a szemet. Moszkva esetében létezik egy hártyavékony eszmeréteg - a marxizmus -, amelyet Európában és Európa valóságára, gondjaira eszeltek ki. Oroszország körülbelül annyira marxista, mint amennyire rómaiak voltak a germánok a Szent Római Birodalomban. A sztálini marxizmusban az a döntő, ami orosz, nem pedig az, ami kommunista. Egészen hasonló a helyzet New York-kai is. Jelenlegi erejét tévedés azzal magyarázni, hogy milyen elveket tisztel. Azokban végül is egyetlen szempont érvényesül: a technika. Micsoda véletlen! Ez is európai, s nem amerikai találmány. És még képesek komolyan azt állítani, hogy Amerika lényege a gyakorlatias, a technikán alapuló életfelfogás! Ahelyett, hogy azt mondanák: mint minden gyarmat, Amerika is ősi elsősorban európai - fajok megtisztulása és megújhodása. Amerika ezzel még csak történelmének a kezdeténél tart. Most jönnek majd a gondok, viszályok, konfliktusok. Még sok mindent el kell érnie, többek között nem egy olyan dolgot, amely homlokegyenest ellentétes a technikával és a prakticizmussal. Én mindig is azt tartottam - vállalva a túlzás kockázatát -, hogy Amerika tulajdonképpen a legújabb találmányok által kamufiáit, primitív nép. Amerika még nem szenvedett: hiú ábránd azt hinni, hogy rendelkezik az uralkodáshoz szükséges erényekkel. Vajon az európai nemzetek hanyatlása nem afféle a priori szükségszerűség volt-e, hogy egy nap majd létrejöhessen az Európai Egyesült Államok, amelyben a formai egység veszi át az európai sokféleség helyét. Az uralkodás és az engedelmesség funkciója minden társadalomban döntő jelentőségű. Ha nem világos, hogy ki parancsol, és ki engedelmeskedik, akkor minden más terület is zavarosan és nehézkesen működik. Sőt - néhány zseniális kivételtől eltekintve - ez minden embert lelke legmélyén felbolygat és meghamisít. Minthogy az ember minden elemében társas természetű, személyes lényében gyötrik azok a változások, amelyek tulajdonképpen csak a közösségre hatnak közvetlenül. Ezért van az, hogy elegendő kiválasztani és megvizsgálni egyetlen személyt, s minden további adat nélkül kikövetkeztethető, hogy országában milyen szinten áll az uralom és az engedelmesség tudata. Az elaljasodás tulajdonképpen nem más, mint egy rendelle-