Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.

Corpus evangelicorum - BENCZÚR LÁSZLÓ: Ordass Lajos tanúságtétele

BENCZÚR LÁSZLÓ Ordass Lajos tanúságtétele Ordass Lajos püspök születésének 100 éves évfordulója alkalmából 2001. február 6án délelőtt országos egyházunk ünnepség keretében, délután a kelenföldi gyülekezet és a budai egyházmegye felkérésére, a nevéről elnevezett baráti kör istentisztelet keretében emlékezett a tisztéből két alkalommal is elmozdított püspökről. Boleratzky Lóránt jogtudós, Hafenscher Károly c. teológiai tanár, és egy dokumentumfilm idézte emlékezetbe Ordass Lajos püspök életét és szolgálatát. Délután Ittzés János püspök igehirdetése tükrében mutatta be a mártír püspököt. Tulajdonképpen mindenki személyes benyomásait tárta fel. Négy sajátos tükörben pillanthattuk meg Ordass Lajos arcát. A kor súlyos kérdéseit is feltáró értékelés helyett inkább figyelmet érdemlő részleteket és túlságosan általános jellemzéseket kaptunk. Hiányzott az átfogó kép, vagyis annak bemutatása, hogy nem a kortársak emlékezetében, hanem magában Ordass Lajos életében és szolgálatában miként tükröződtek a kor kihívásai, és ezek közben a világlutheránusság és a magyarországi evangélikus egyház útkeresése, így is fogalmazhatjuk: Ordass püspök szolgálata sajátos nemzetközi és hazai jelentőségének feltárása. Megkísérlem ezt a továbbiakban felvázolni. 1947 tavaszán, külföldi körutazásának kezdetén Genfbe érkezett Ordass püspök. Tárgyalt az alakulóban levő Lutheránus Világszövetség (továbbiakban: LVSZ) és a szintén alakulóban lévő Egyházak Világtanácsa (továbbiakban: EVT) képviselőivel, első sorban Michelfelder és Wisser t'Hooft főtitkárokkal. Örömmel fogadták Ordass püspök látogatását és előadását Bosseyben, az Ökumenikus Intézet akkori tanfolyamának evangélikus résztvevői. „Ein wahrer Bischof"- mondta az egyik evangélikus finn lelkész, amikor a püspök tekintélyt és szelídséget egyaránt sugárzó sudár termetével megjelent. Vendégelőadását a kurzus nem lutheránus résztvevőinek nagy része is meghallgatta. Három pontban mutatta be a magyarországi evangélikusság sajátosságait. E három sajátosság tudatos vállalása mindig érvényesült megoldáskeresésében és döntéseiben. Mielőtt részletesebben kifejteném, hogy mindez miként érvényesült, ismertetem röviden az ad hoc előadás három pontját. A Magyarországi Evangélikus Egyház: 1. jellegzetesen kisebbségi és szórvány egyház. Hátrányos helyzete ellenére szolgálatával mégis gazdagította történelme során a nemzeti kultúrát és olykor a társadalmi haladás elősegítőjévé vált. 2. sajátosan többnyelvű, többnemzetiségű egyház. Ez a nacionalizmus korában komoly feszültségek forrásává is vált. Mégis, vagy éppen így, pallérozott fejű, köteles-