Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.
Corpus evangelicorum - BENCZÚR LÁSZLÓ: Ordass Lajos tanúságtétele
ségteljesítő, lelkiismeretes, a sajátos hagyományokat őrző, „hungarus" tudatú hazaszerető embereket nevelt, akik nehéz körülmények között, az ellenreformáció nyomása idején is helytálltak. Éppen az európai forradalmak idején, 1848-ban olyan férfiakkal ajándékozta meg a nemzetet, akik nemzetközi vonatkozásban is jelentőssé váltak. Ilyen volt például három kiemelkedő, egymástól sok mindenben különböző evangélikus: az államférfi Kossuth, a költő Petőfi és a hadvezér Görgey. 3. sajátosan az iskolák - népiskolák, középfokú iskolák, akadémiák - egyháza a magyarországi lutheranizmus. Ez tette lehetővé, hogy hívei hatékonyan, kiemelkedő módon szolgálják a haza ügyét. Iskoláink jellemzői: egység a szétszórtságban a közös hitvallás alapján. A mennyiség helyett a minőség jelentőségének felismerése az evangélium által ébren tartott öntudatban. A belső feszültségek türelmes elhordozása a konvergáló különbségek figyelmes keresésével. Az egyház sajátos, de nem öncélú intézmény. Tulajdonképpen már puszta jelenlétével szolgál egy állam és település területén. Akkor van azonban jelen, ha az evangéliummal, és hívei útján az evangélium szellemében szolgál az adott társadalomban. Hat, de nem uralkodik, függetlenül attól, hogy népegyház, szabadegyház, vagy megtűrt, avagy üldözött egyházként van jelen. Ezek a részletesen és leegyszerűsítve is megfogalmazott sajátosságok alapvetően határozták meg és hevítették át Ordass Lajos haza- és egyházszeretetét kora ifjúságától kezdve. A 20. század történelmi kihívásai között is hatottak magatartására és döntéseire. Szülőföldjén, Bácskában, édesapja torzsai evangélikus tanítói otthonában a népi hagyományok, a táj szeretete, a szorgalom, a természetes egyszerűség, a képmutatás nélküli, bensőséges hit formálta személyiségét. A trianoni békediktátum elszakította szülőföldjétől és családi otthonától. Hitét megtartotta, hite megtartotta az inflációs tanulmányi évek során is. Alakítóan hatott rá Raffay Sándor püspök robusztus személyisége és még inkább a svédországi tanulmányút során szerzett tapasztalatok. Söderblom érsek szellemisége az ökumenikus érdeklődést keltette benne életre és kinyitotta számára a világot. Kierkegaarddal akkor még nem foglalkozott. Figyelmét inkább Grundtvig népegyházi kegyessége és szociális érzékenysége ragadta meg. Ceglédi lelkészi szolgálatát is ezek a tényezők formálták. 1940-ben, a háború kitörésekor hívták meg a Budapest-Kelenföldi gyülekezet lelkészéül. Ekkor szembesült a történelmi kihívásokkal. Elénk figyelemmel kísérte az északi, (nemcsak a norvég) evangélikus egyházak magatartását a második világháború alatt. Fővárosunk ostroma idején az óvóhelyen, pl. Kai Munknak a nemzeti szocialista világnézettel és morállal szembeforduló drámáit fordította gyertyafény mellett. „Válasz" c. röpiratában határozott hangon ítélte el a Volksbund-propaganda áldozatául esett hazai evangélikusokat, amikor „népi alapon" szervezkedve ki akartak szakadni a magyarországi evangélikus egyház testéből. A német hadsereg bevonulása után tüntetőleg kérelmezte neve magyarosítását. Ma már kevesen ismerik Ordass Lajost abból az időből, amikor még Wolf volt családi neve. A zsidóság válságos helyzete idején mind szorosabb kapcsolatba került a svéd követséggel, hogy hatékonyan segíthesse a ve-