Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 7 (2001) 1-2. sz.
NAGY ZOLTÁN: Nagycsütörtök asztalánál
kat többnyire gyökeresen átértelmezték. A leghíresebb példa Ceramból, egy új-guineai szigetről származik: egy félisteni lány, Hainuwele feldarabolt és eltemetett testéből eladdig ismeretlen gumós növények nőnek. Ez az őseredeti gyilkosság gyökeresen megváltoztatta az emberi életet, mert bevezette a szexualitást és a halált, és felállította azokat a társadalmi intézményeket, melyek ma is virulnak. Hainuwele erőszakos halála nem csupán teremtőnek nevezhető halál, hanem azt is lehetővé teszi az istennő számára, hogy folyamatosan jelen legyen az emberek életében, sőt halálában is. A testéből sarjadt növényekkel táplálkozva, az ember valójában magának az istenségnek a lényegével táplálkozik. Az Egyházak Világtanácsa VII. Világgyűlésén az „Élet adója - tartsd életben teremtésedet" címet viselő bibliatanulmányban az Egyesült Államok egyik delegáltja, George E. Tinker hivatkozott az észak-amerikai bennszülöttek között széltében-hosszában ismert eredetmítoszra, mint teológiai történetre, mely Kukorica Anya áldozatáról szól. E szerint: „Az emberek elszaporodtak és kevésnek bizonyult a vad, ezért éhínség pusztított. Az éhes gyermekek odamentek Ősanyához és enni kértek. De neki semmije sem volt, amivel megetethette volna őket. Ez mély szomorúsággal töltötte el és egyre csak sírt bánatában. Férje megkérdezte tőle: - Hogyan tudnálak felvidítani? Mire az asszony így felelt: - Csak egy valami van, ami megállíthatja könnyeimet: Meg kell ölnöd engem! - A férj erre azt válaszolta: - Soha sem tudnám megtenni! - De az asszony így bátorította: - Meg kell tenned, különben továbbra is sími fogok és mindig szomorú leszek. A férj tanácstalanságában megkérdezte a legbölcsebb öregembert, aki azt mondta neki: - Meg kell tenned, amit kíván, meg kell ölnöd őt. - Most a férjen volt a sor, hogy sírjon. De a felesége így szólt hozzá: - Holnap délben kell megtenned. Miután megöltél, két fiunk hajamnál fogva vonszoljon egy puszta földdarabra. Aztán húzzanak, vonszoljanak ide-oda, míg testemről az összes hús le nem mállik. Aztán szedjék össze a csontjaimat és temessék el középen. Ezután hagyják ott a helyet. - Majd mosolyogva hozzátette: - Várjatok hét hónapot, azutánjöjjetek vissza és meg fogjátok találni a testemet, melyet szeretetből adtam oda: Az fog titeket táplálni most és mindenkor. - Minden úgy történt, ahogy a feleség meghagyta: A férj megölte őt, aztán a fiak elkezdték vonszolni a testet, míg a húsa be nem fedte a földet. Akkor összegyűjtötték a csontjait és elásták középen. Megsiratták, meggyászolták, aztán hazamentek. Amikor hét holdtölte után a férj és a gyerekek visszajöttek arra a helyre, úgy találták, hogy a földet magas zöld növény borítja. Ez lett az ültetés gyümölcse: a kukorica. Az Ősanya teste, melyet azért adott oda, hogy az emberek éljenek és viruljanak. Mindenki kapott az Ősanya testéből és kimondhatatlanul jóízűnek találták azt. Követték tanácsát, nem ettek meg mindent, hanem sok magot visszadobtak a földbe. Ily módon a teste és lelke megújult minden hetedik hónapban, és nemzedékről nemzedékre így van ez azóta is." Qövel Szent Lélek - Újítsd meg az egész teremtettséget! Hat Bibliatanulmány az EVT VII. Világgyűlésének témájáról, Budapest, 1990 Kiadja a MEÖT) Nem lehet kétséges, hogy ezek az emberiség emlékezetének legősibb rétegéhez tartozó eredetmítoszok a biblián túli legfőbb analógiák. Jézus utolsó vacsorán elmondott szavai: „Vegyétek, egyétek, ez az én testem és igyátok, ez az én vérem" ha nem jelképesen értjük, hanem szó szerint, végső soron kannibalizmusra szólítanak fel. Nem könnyű ezt kimondani ma sem, hiszen ebben fele-