Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.

Corpus evangelicorum - Harmati Béla: Testvéregyházi kapcsolatunk Bajorországgal

HARMATI BÉLA Testvéregyházi kapcsolatunk Bajorországgal Hitelt érdemlő krónikások szerint kalandozó magyarok már 910-ben ellátogattak Augsburgba, útközben Bréma és Basel felé. I. Ottó császár állította meg a zsákmányra éhes csapatokat 955-ben Augsburg mellett a Lech folyónál. Géza fejedelem 973-ban követeket küldött a német országgyűléshez Quedlinburgba, bizonyítandó békés szándékait. A jószomszédi kapcsolatok jegyében kért és kapott szerzetes tanítókat, hittérítőket és püspököket. Bajorország és Magyarország kapcsolatát Szent István pecsételte meg, amikor feleségül vette II. Henrik herceg (Civakodó Henrik) lányát, Gizellát. Millenniumunk évében emlékezünk arra, hogy ezer évvel ezelőtt Bajorországból erkölcsi és kulturális támogatást kapott országunk. Európához történő csatlakozásunk, a keresztyénség felvétele, gazdasági, építészeti, jogi és adminisztrációs állami szervezetünk kiépítése nem képzelhető el ezen kapcsolatok nélkül. Még a hetvenes években rajzolta föl kedvenc kutatási terveit a Budapest-Deák téri gyülekezet presbitereként Zolnay László régésztudósunk arról, hogy szükséges lenne a Duna közlekedési vonalát követve megvizsgálni, mennyire lehet Ulm, Regensburg, Linz, Bécs és Budapest középkori művészeti emlékein ugyanazon mesterek építő, kőfaragó céheinek kezenyomát megtalálni. Sajnos, őt ebben a kutatásban halála megakadályozta. Evangélikus egyházi kapcsolataink hivatalosan az 1992. november 22-27. között Schweinfurtban tartott zsinaton kezdődtek. A Bajor Evangélikus Egyház és a Magyarországi Evangélikus Egyház testvéregyházi szerződést írt alá három évre. 1995. november 28-án Regensburgban ezt öt évvel hosszabbítottuk meg. 2000. március 24-29. között a Bad Alexandersbadban tartott zsinaton a bajorok elhatározták az újabb öt éves hosszabbítást és ennek ünnepélyes aláírására 2000. október 18-22. között Budapesten kerül sor, amikor Johannes Friedrich püspök vezetésével bajor küldöttség látogat el hozzánk. A testvéregyházi szerződés megkötése mögött egyrészt a német egyházaknak a német újraegyesítés 1990 utáni határozata húzódik. Ezen beosztás szerint az egyes német tartományi egyházak egy-egy volt szocialista ország egyházát igyekeztek segíteni, így például a Württembergi Egyház Szlovákiát, az Észak-Elbai Egyház a balti államok egyházait stb. Annak, hogy egyházunk a bajor egyházzal került kapcsolatba, az is része volt, hogy kitelepített német gyülekezeteink lakosságát nagyobb részben Württembergbe és Bajorországba irányították. A magyarországi kapcsolatokat a kitelepítettek egyesületében szervezetten évtizedekig Heinrich Reitinger (Haar) ápolta. Őt tekinthetjük a testvéregyházi szerződés egyik első szorgalmazójának. Jellemző a kapcsolatok alakulására az egyes szakaszok választott jelmondata. 1992-95 között a „Kölcsönös segítségnyújtás - Wechselseitiges Geben und Nehmen". 1995-2000 között: „Találkozásból kapcsolat - Aus Begegnung wird Beziehung". 2000-től kezdve pedig „Együtt - Egymásért - Miteinander Füreinander". Természetesen ezeket a jelszavakat meghatározza az a testvéregyhá-