Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 3-4. sz.

Rokon irodalmakból - Észt versek (H. Labore Júlia)

Eszt versek Uku Masing Raikkülaban született, 1909. augusztus 11-én, és 1985. április 25-én halt meg, Tartuban. Észt író, hittudós és filológus, a teológia doktora (1948). 1930-ban szerzett magisztrátusi fokozatot a Tartui Egyetem Hittudományi Karán. Tanulmányait kiegészítette 1930-1933 között a berlini és tübingeni egyetemen. 1933-1940-ig a Tartui Egyetem, 1949-1963-ig az Észt Lutheránus Evangélikus Egyháztudományi Intézet tanára. Kiadott kutatásai elsősorban a sémi filológia (az Ótestamentum) és a finnugor népi hiedelemvilág, népköltészet és nyelv témáját érintik. Fordított keleti és antik irodalmat, valamint a Bibliát. Formai szempontból tiszta, ám bonyolult ábrázolásmódú gondolati líra jellemzi, amelyben az intellektualitás egyesül látomásszerű érzékenységgel. Verses kötetei közül néhány: Dzsungeldalok (Stockholm, 1965), Köd a Toonela folyón (Róma, 1974), A határok felé (Toronto, 1983), a cseresznyefa árnyékában (Scarborough, 1985). UKU MASING AZ EMBERFIA FEHÉR HAJÓN ÉS TÖRTÉNT HÉT NAP ELMÚLTÁVAL, HOGY ÉJJEL ÁLMOT LÁTTAM, ÉS ÍM A TENGER FELŐL SZÉL TÁMADT, HULLÁMOK ÖZÖNÖLTEK MINDENFELŐL NAGY KAVARGÁSSAL EGYMÁSNAK RONTVA. ÉS ÍME LÁTÁM, HOGY A SZÉL A TENGER MÉHÉBŐL MAGASBA EMEL VALAKIT, VALAKI EMBER FORMÁJÚT, ÉS ÍM LÁTÁM, HOGY EZ AZ EMBER SZÁLL AZ ÉG FELHŐIBEN, ÉS AMERRE ORCÁJÁT FORDÍTJA, MINDENEK RESZKETNEK. H. Labore Júlia