Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.
Rokonaink - Paulus Person Utsi versei - Bede Anna fordítása
A lappság ereje (SÁMIVUOHKI) Ha elpusztítanák a holdat meg a földet sátraink - ezüstcsillagok világítanának Ha már remény se volna megmaradnánk mozdulatokban Ahol csak tűz ég mi benne égünk Síző (ÉUOIGI) Hideg szél fagyos hó siklik a sí síbot lendíti kopik a csizma Hófúvás befújja a nyomot Az arcról szakad a víz Sátorban tűz ég Édes álom jő Újra indul az idő (AIGI ÁLGA ODDASIT) Újra indul az idő fémes fények izzanak a volt idő elszalad Újra indul az idő Naptalan téli estén míg kialuszik a fény nagy éjszaka közepén ébred a biztos remény Újra indul az idő Új fiatal reggel kél fénylő párák szállnak ott megnyílnak a távlatok Újra indul az idő Szívet könnyít megújít ha mögötted áll a hit mely reggeltől estig nő Újra indul az idő Elhagyott szálláshelyen (BOARES OROHAGAS) Nem vezetett oda út sem csak egy parányi ösvény A fatönkök fölé bozót borult és sűrű erdő Nem hallani gyermekek kacaját kutyák csaholását Sátrakból füst nem száll néma vizeken evező sem csobban Csak korhadt karók regélnek őseim életéről háromlábú állványok erdőnk gazdagságáról elkorhadt csónak s halszárító rúd tavunk bőségéről Szótlanul egy padkára ülök a kormos kőre bámulok hol hajdan erdőlakók békés tüze égett Bede Anna fordításai
