Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Prokopp Mária: A csetneki evangélikus templom középkori falképei

PROKOPP MARIA A csetneki evangélikus templom középkori falképei Száraz Zoltán, a csetneki templom lánglelkű papjának emlékére Az Alacsony-Tátra déli lejtőjén, a Sajóba folyó Csetnek patak mentén, Rozsnyótól 8 km-re fekszik Csetnek város. A 11-12. században a vidék központja Gömör királyi vára volt. A 13. századtól, pontosan 1243-tól az Ákos nemzetség birtoka. Ekkor kapta Tar Detre királyi adományként a Csetnek körüli területet a tatárok elleni küzdelemben tanúsított hősiességéért. Az adománylevél négy jelentősebb községet sorol fel - Pelsőc, Berzéte, Kövi, Lice -, KrasznAhorka várát és 10 falut. Ez utóbbiak között szerepel Csetnek. A vasércben gazdag vidék gyorsan fejlődött. A bányász telepesek 14 évi adómentességet kaptak, valamint szabad bíró- és papválasztási jogot. Az egyre nagyobb jelentőségre emelkedő gömöri vaskohászat központja Csetnek lett, Jolsvával és Dobsinával együtt. 1328-ban korponai városjogot kapott, a heti vásár tartásának kiváltságával. 1421-ben civitas városjogot kapott. Birtokosa a 14. század elejétől a Csetneki család, amely ekkor vált ki az Ákos nembeli pelsőci Bebek családból. Székhelyük Csetnek lett. Ok építették a mai háromhajós bazilikát a település középpontjában, a városon áthaladó főút mentén.[l. kép.] 1302-ben már folyt a munka, mert a vidék egyházi felettese, az esztergomi érsek, az őt megillető tizedet az épülő templom céljára adományozta. A nagyszabású építkezésre utal, hogy még 1335-ben is a tized egy negyede a plébánost illeti, a szokásos egy tizenhatod helyett. A 14. századi templom bejárata a déli díszkapu volt, amelyet a 15. században befalaztak. A 15. században épült a hatalmas, négyzetes nyugati torony és a mai csillagboltozatos főszentély, a hálóboltozatos déli szentéllyel. A birtokos család a templomot a déli szentély déli kapuján át közelítette meg, a négy saroktoronnyal megerősített várukból, amelyből ma is áll egy torony és az alapfalak. A templom 15. századi bővítésére utal a szentélyben ma is olvasható gótikus minuscula betűs felirat „Hoc opus continuatum est per magistrum Simoneum Emerico sub Vitrico anno reparate salutis Millesimo CCCCLX". 1554-ben a Csetneki család az evangélikus hitre tért, s ettől kezdve a templom az evangélikus egyházé. A ma is látható barokk oltár, szószék és a szentély falába épített epitáfiumok a 17-18. század jeles művészeti emlékei. A középkori falképeket a 16. század második felében bemeszelték, és csak 1908-18 között tárta fel azokat Gróh István, a budapesti Iparművészeti Főiskola tanára. 1. kép. A templom képe és alaprajza