Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Thesaurus ecclesiae - Prokopp Mária: A csetneki evangélikus templom középkori falképei

2. kép. Bevonulás Jeruzsálembe 3. kép. A hét szabad művészet A csetneki háromhajós, bazilikás templom fal­felületeit teljesen beborították a freskók. A későgótikus szentélyben, ahol a falak nagy részét hatalmas ablakok törik át, amelynek színes üveg­lapjai is a belső dekoráció fontos részét képezték, csak az északi fal alkot nagyobb felületet a freskó­képek számára. Itt tárta fel Gróh István a Passió­ciklus nyolc képét, a Bevonulás Jeruzsálembe áb­rázolástól a Keresztvitelig. [2. kép.] Felette még nem kutatták a falat, itt bizonyára Jézus életének korábbi jelentetei kaptak helyet, hasonlóan a kö­zeli községek, Gecelfalva, Ochtina, Hizsnyó ma is látható, közel egykorú, 1400 körüli képsoraihoz. A csetneki templom hajóiban több rétegben fel­tárt gazdag freskódísz arra utal, hogy a templom festését a 14. század végétől a 15. század második feléig terjedő alig száz év alatt többször, legalább háromszor újították meg, és mindig magas művé­szi színvonalú, tudós gondolati tartalmat sugárzó programmal, jelezve a család gazdasági és társa­dalmi rangját. A Csetneki család tagjait, Zsigmond király uralmának kezdetétől, ott találjuk az orszá­gos méltóságok között. Csetneki György 1393-ban főasztalnok mester, Csetneki II. László 1397-től esztergomi kanonok, prépost, 1420-ban és 1439­ben az esztergomi érsekség kormányzója, 1423­ban a királyi kápolna ispánja, 1432-ben a királyné kancellárja. A 14. század végén készülhettek a főszentély Passió-képei és az északi hajó kele­ti falán a „Halál diadala" ábrázolás az internacionális gótika stílusában. Az 1420-30-as években, a család hatalmának fénykorában több, különböző iskolázottságú kiváló mester dolgozott Csetneken. Az egyik festette az északi hajó­ban a Jézus gyermeksége képsort, amelyből az Angyali üdvözlet Máriája és a Mária látogatása Erzsébetnél jelenet maradt fenn, a Passió-ciklus, valamint a déli hajó ké­peit. Itt, a keleti szakasz déli falán a Talentumokról szóló bibliai példabeszéd eleve­nedik meg négy képben az ablak két oldalán. Felette az Angyali üdvözlet kapott he­lyet. Az ablak bélletében a Hét szabad művészet allegorikus ábrázolása körmedalio­nokban tárul elénk, Szent István és Szent Lőrinc diakónus szentek álló alakjai felett.[3. kép.] A déli hajó nyugati szakaszában, részben a befalazott kapunyílásban, a Hét szentség kiszolgáltatása életképe jelenik meg. A déli hajó keskeny keleti falán, a csúcsíves nyílás felett, Jónás próféta alakja tűnik elő a cethal torkából. Az oldal­hajó nyugati falán Remete Szent Antal álló alakja zárja a képek sorát, kezében ko­lomp, s mellette vaddisznó. A főhajót a mellékhajókkal összekapcsoló négy csúcsíves hevederív bélletében, különböző geometrikus, négykaréj és kör alakú keretekben, félalakos figurák kap­tak helyet. Az észak-keleti ív ábrázolásai elpusztultak, helyükre Gróh István címer­pajzsokat festett. Az észak-nyugati ívben a nyolc prófétát a nevük felirata alapján, amely már alig látszik, lehetett azonosítani. Alatta, a pillér nyugati oldalán a Fáj­dalmak férfia, a szarkofágban álló halott Krisztus látható. E képeket a 14. század végén az itáliai trecento festészetet - közvetve vagy közvetlenül - ismerő festő ké­szíthette. A déli mellékhajóba vezető keleti ív bélletében a medalionokban az öt okos és az öt balga szűz jelenik meg. Alattuk, a pilléren a két-két álló szent közül kettő a magyar szent királyokat, Szent Istvánt, Szent Lászlót valamint a harmadik Szent Imrét ábrázolja. A délnyugati ív bélletében tíz próféta mellékképe látható. Ä nevük feliratát a kezükben lévő szalagon olvashatjuk: Sirach, Arnos, Isaias, Hieremias,

Next

/
Thumbnails
Contents