Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

A gondolat vándorútján - Béres Tamás: A vallási virtuozitás romantikus alapokmánya Néhány háttérgondolat Schleiermacher ifjúkori művénekeszmetörténeti helyéhez

mutatkozik meg, és a természetes semmilyen igénnyel nem élhet erre nézve, mivel az egy meghatározatlan, szomjas és vérszegény ötlet, amely valójában sohasem létezhet ..." (249) „A vallás egy egyede ... nem jöhet létre másként, mint azáltal, hogy az Univerzum bármely meghatározott szemlélete szabad választásból ... az egész vallás központjává válik és mindent erre vonatkoztat." (259) A kereszténységet a vallások vallásának mondja, érvelésénél rendkívül érdekes módon, a (már a második beszédben is röviden megemlített) „közvetítő" fogalmát használja fel. Mivel a véges és az univerzum szembenállásának megszüntetése csak egy olyan tényező segítségével lehetséges, amely (aki) mindkét minőséggel rendelkezik, és mivel a kereszténység középpontjában éppen erről a „közvetítőről" szóló tanítás áll, így a kereszténység „a vallást önmagát mint vallási anyagot dolgozza fel", ezzel éri el a vallások közti kitüntetett helyét. (310) Schleiermacher életében a könyv négy kiadást ért meg, ezeket jelentős változtatásokkal és bővítésekkel adta ki. Rudolf Otto a mű megjelenésének száz éves évfordulóján ismét kiadta az első kiadást. Azóta ez szerepel Schleiermacher zseniális ifjúkori művének textus receptusaként. „A modern teológiai liberalizmus atyja", „a szabad protestantizmus egyházatyja" e munkájával, 31 évesen vált a teológiatörténet „vallási virtuózává". Jegyzetek 1 A mű magyar fordítása jó néhány hónapja megjelentés előtt áll az Osiris kiadónál. • 2 Martin Redeker (1966), Heinrich Meisner (1923) vagy F. W. Kantzenbach (1967) - a legjelentősebb további életrajzírók. 3 Válasz a kérdésre: mi a felvilágosodás?; Először a Berliner Monatsschrift 1784. évi 12. számában jelent meg; a magyar fordítású idézet forrása: A vallás a puszta ész határain belül és más írások. Gondolat, 1974. 4 A vallás a puszta ész határain belül, az említett kötetben. 5 Dilthey, Heidegger, Gadamer is mesterének tekintette Schleiermachert. 6 Későbbi munkássága során más területeken is kifejti szintézis iránti igényét. A teológiát a filozófia, gyakorlati teológia és történelem területére osztja; célja hasonló Schlegeléhez, aki a művészet, költészet és filozófia egyesítésében látta életfeladatát. 7 „Ezért lehetetlen a vallást másképpen elmondani és átadni, mint szónokian, a nyelv minden erőfeszítésével és művészetével, szándékosan hozzátéve minden művészet szolgálatát, mely a fürge és illékony beszéd segítségére lehet. Ezért nem is nyílik másképpen a szája annak, akinek szíve a vallással van telve ..." (181) 8 Az idézeteket a mű F. D. E. Schleiermacher: Teologische Schriften; herausgegeben und eingeleitet von Kurt Nowak, Union Verlag, Berlin, 1983. kiadásának szövegéből fordítottam. Az utalások az eredeti kiadás beosztására vonatkoznak.