Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Katolikusok és protestánsok - Giczi Zsolt: „A magyarság lelki egysége felé" A katolikus-protestáns egységtörekvés Horthy-korszakbeli történetéhez

lehet csak eredményes. 1938-ban a Politika című hetilapban olyan magas rangú katolikus főpap adott hangot ennek a meggyőződésének, mint gróf Zichy Gyula kalocsai érsek.

6 Ugyanakkor a Szent István halálának kilencszázadik évfordulója alkalmából rendezett katolikus ünnepségsorozat és az 1938-as XXXIV. Eucharisztikus Világkongresszus budapesti eseményei sikeréhez szintén szükséges volt a felekezetközi nyugalom biztosítása. Ezeknek az igen jelentős katolikus rendezvényeknek az előkészítését és eredményes lebonyolítását megnehezíthette volna, ha a magyarországi reformátusok és evangélikusok a korábbi időszakban tapasztalt hevességgel támadják a számukra erődemonstrációként ható megmozdulásokat. Protestáns oldalról pozitívan fogadták a keresztény egyházak közeledését szorgalmazó javaslatokat, bár ezek önmagukban még egyáltalán nem jelentették azt, hogy a Róma-központú egyház egyenrangú félként kezelte volna a reformáció hitelveihez ragaszkodókat. Ez a pozitív fogadtatás abból eredt, hogy a magyar protestáns egyházak már tiszteletreméltó hagyományokkal rendelkeztek a kereszténység egységéért való munkálkodás terén. Sőt, korábban éppen ők kifogásolták, hogy a katolikus világegyház - s annak hazai része - mereven elzárkózik a másik táborból kiinduló minden tárgyalási, vagy együttműködési próbálkozás elől. Az egységtörekvés felé nyitott magyarországi protestantizmus berkeiben szintén sokan ismerték fel az 1930-as évek második felében az európai és az itthoni szélsőjobboldali előretörés veszélyeit, amire több alkalommal nyilvánosan rámutattak. 1938 januárjában a Politika című lap - a kalocsai érsek említett megnyilatkozása mellett - közölte Makláry Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke és Raffay Sándor bányakerületi evangélikus püspök írásait. Mindkét protestáns egyházfő egyetértett gróf Zichy Gyula nyilasokat elítélő véleményével, valamint azzal, hogy a bal- és jobboldali szélsőségekkel szemben meg kell valósítani a három nagy keresztény felekezet együttműködését.

7 A magyar protestantizmus meghatározó személyiségei tehát hitbeli meggyőződésükön túl aktuálpolitikai szempontok alapján is úgy látták, hogy az össznemzeti érdekek és a kereszténység védelme miatt törekedniük kell az egyházak összefogására. Ezért visszafogott álláspontot foglaltak el az 1938-as év katolikus rendezvényei kapcsán. 1938 áprilisában a református és az evangélikus egyházi vezetők közös nyilatkozatban fejezték ki ezzel kapcsolatos magatartásuk lényegét: „Az Eucharisztikus Világkongresszussal, mint a római katolikus egyház ünnepével a református és evangélikus egyháznak nincs közössége. Míg egyrészt felhívja a lelkészeit, hogy híveiket hitükben erősítsék, másrészt hangsúlyozza, hogy a római katolikus testvérek ünneplését bántó hangnak zavarnia ... nem szabad."

8 1938 hátralevő részében a katolikus és a protestáns felekezetek uniójának ügyét érintő véleménynyilvánítások megritkultak. Amikor 1939 elején Ernyei Gáspár a Protestáns Szemlében összefoglalta az előző esztendő egyházi eseményeit, úgy látta, hogy a felekezetek viszonyának javulását mutató történések mellett még mindig nagy számban kerültek felszínre a katolikus-protestáns ellentétek.

9 Ez utóbbiak között említette a reverzálisharc folytatódását, a katolikus egyház által a keresztek közhivatalokban való kifüggesztésére irányuló akciókat, illetve Serédi Jusztinián hercegprímásnak a Felvidék visszatérésekor tartott közös istentiszteletekre és vallási ünnepségekre vonatkozó utasításait. Bíztató jelnek tekintette viszont, hogy katolikus és protestáns diákegyesületek együtt rendeztek konferenciát 1938 húsvétján.

10 Az 1939-es év során a keresztény felekezetek közeledését elősegíteni kívánó katolikus próbálkozások közül érdekessége miatt szükséges foglalkozni azzal a „vitajelenettel", amelyet a szegedi teológusok adtak elő április 16-án. Ezen a napon a Tiszaparti város katolikus hittudományi főiskolájának növendékei ünnepélyt rendeztek a csanádi egyházmegye püspökének, Glattfelder Gyulának névnapja alkalmából. Az ünnepélyen bemutattak egy műsorszámot, amely a magyarság lelki és vallási egységének kérdését érintette. A jelenetet Krajnai Hodulin Lajos, Körmendi Béla, Lakos