Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.

Katolikusok és protestánsok - Szebik Imre: Millennium - protestáns szemmel

II. Rákóczi Ferenc 1704-1711 között erdélyi fejedelem. Des Alleurs visszaemlékezéseiben így ír róla: „Rákóczi herceg magas, jó alakú, fenséges tartású, szép arcú ... Bár sötétségben nevelték, azt mondhatom, sok dolgot tud, és azokat jól tudja: hat nyelven ír és beszél ... Erényes, dolgos, barátságos, nemes lelkű, jótékony fejedelem." Evangélikus népiskolánk osztálytermében hatalmas festményen az ő képe volt látható. Övé, a katolikus fejedelemmé, aki emlékérmén a katolikus és a protestáns felekezetek képviselőit ábrázoltatta azzal a felírással, hogy mindnyájan egy Úrnak szolgáljanak. A világiak közül a korát megelőző ökumenikus gondolkodás kiemelkedő alakja. Rodostói száműzetése pályájának fájdalmas tragédiája. Kossuth életútjának előképe rajzolódik sorsában. 59 évet élt. II. József. 1780-1790 között uralkodik a kalapos király és császár, aki nem koronáztatta meg magát. A protestánsok neki köszönhetik visszanyert vallásszabadságukat. Türelmi rendelete (edictum tolerantiae) nyomán egy év leforgása alatt 76 evangélikus templom épül, és 272-ről 758-ra emelkedik hazánkban a protestáns gyülekezetek száma. A sajókazai evangélikus gyülekezet úrvacsorai boroskancsójának fedelén a császár képe veretett ki a hála jeléül. Elképzelhető, mennyire örültek eleink II. József rendeletének, aki az akkor 83 ezer zsidó hitben lévők sorsát is rendeletben szabályozta - előnyükre. Több katolikus szerzetesrendet feloszlatott, csak az oktatással, betegápolással és világi tudományok művelésével foglalkozó rendek működését hagyta érintetlenül. Kevesen hallhatták, hogy római királlyá és német-római császárrá is koronázták. E területeken korlátlan uralkodói hatáskört azonban nem gyakorolhatott. Neve és személye a tolerancia fogalmával egybekapcsolódott. Ma is hálával gondolhatunk reá. Nélküle nem így rajzolódott volna a magyar protestantizmus arculata, mint ahogy ma ismerjük. Végezetül szóljunk Kossuth Lajosról. Kormányzó miniszterelnök 1849-ben. így ír: „Az ég nevére kérem a magyar, szláv és román testvéreket, borítsanak fátylat a múltra, nyújtsanak egymásnak kezet, fölkelvén, mint egy ember, a közös szabadságért, s harcolván valamennyien egyért, egy valamennyiünkért. Egység, egyetértés, testvériség magyar, szláv és román között! - íme az én legforróbb vágyam, legőszintébb tanácsom!"

6 Egyetlen kimagasló személyiségnek sem adózott az utókor annyi hálával és tisztelettel, mint neki. Kossuth, a Habsburg trónfosztó még életében szimbólummá vált, a magyar parlamentben nevével jegyezte magát egy párt. Másfél éves heroikus küzdelem után népének az önkényuralom szenvedése, majd a kiegyezés megbékélt évei, neki pedig a száműzöttek keserű sorsa jutott osztályrészül. Evangélikus egyházunk hű fia maradt, a tállyai templomra, ahol keresztelték, Torinóból is juttatott adományt. Az egész magyar nemzet a szívébe zárta. Az újabb kori történelem-értelmezés Kossuth nagyságának elismerése mellett Széchenyi István és Deák Ferenc politikai kibontakozást kereső felfogását tartja jó megoldásnak, hiszen az 1867-et követő kiegyezés után aranykorszak köszöntött hazánkra, amely az első világháború kezdetéig, 1914-ig tartott. Ez idő alatt országunkban soha nem látott fejlődés volt tapasztalható az ipar, gazdaság és építészet területén. Ezer éves kereszténységünk Történelemszemléletünkből következik, hogy protestánsokként is magunkénak valljuk a kereszténység kétezer éves múltját. Számunkra is Jézus Krisztus a forrás, az út, az igazság és az élet. Ebből adódik, hogy hazánk ezer éves kereszténységének történelmét is úgy értelmezzük, hogy abban a reformáció előtt élt őseink is részt vettek, és az egyetemes hitet továbbadták. Ugyanakkor a reformáció számos területen gazdagította a magyar szellemi-lelki életet. Itt csak a Szentírás magyar nyelv-