Mányoki János szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 6 (2000) 1-2. sz.
Katolikusok és protestánsok - Szebik Imre: Millennium - protestáns szemmel
berségből. A vallási ereklyékről pedig Luther így ír: „egészen fölösleges és haszontalan dolog ez is ..." 5 A Szent István királynak ajándékozott korona, melyet II. Szilveszter pápa küldött, történeti folytonosságunk, a magyar nemzet kontinuitásának szimbóluma. Örülünk, hogy a 2000. évben a Parlamentben sokak megtekinthetik. A korona nemzeti kincsünk. Történelmünk és államiságunk hosszú évszázadokon át megőrzött jelképe, hiszen hazánk 1946-ig királyság volt még a Horthy-korszakban is. Szent jelleget katolikus testvéreink tulajdonítanak e nemes fémek sokaságából ötvözött remekműnek, talán abból következően, hogy egy-két később szentté avatott királyt koronáztak meg vele. Biblikus gondolkodásunk itt is arra kötelez, hogy azt tartsuk szentnek, ami Isten szolgálatára szánt, neki elkülönített (például a templom, keresztelői és úrvacsorai edények) és az Isten igéje által megszentelt életű ember, legyen az államfő vagy szolga, tudós vagy tudományban szerény jártasságot szerzett egyén. így lehet a korona mindnyájunké, akik magyarnak és kereszténynek valljuk magunkat. A millennium ünnepléséhez tartozik még annak említése is, hogy a történészek feljegyzése szerint István király hazánkat felajánlotta Szűz Máriának. így lett hazánk Regnum Marianum, Mária országa. A felvilágosult történészek között találkozhatunk azzal a gondolattal, hogy Szent István azért ajánlotta Szűz Máriának szép hazánkat, mert nem kívánta sem nyugati elkötelezettségüké tenni, sem keleti politikai befolyás alá helyezni országunkat. így a legártatlanabb Szűz kegyeibe ajánlotta, akinek oltalma alatt megmaradhat függetlensége, önálló politikai és kulturális arculata. Nemes e szándék, és példás a magatartás, diplomatikus a megoldás. Nem egyedül hazánk tartozik e kivételezett országok sorába. Lengyelország, Szlovákia, Ausztria, Csehország is Regnum Marianum. Ma azonban István király elhatározását protestáns módon nem tudjuk értelmezni, aktualizálni sem, jóllehet Máriát mint Jézus anyját és az egyház ősképét visszatükröző személyt, a Jézusban elsőként Isten fiát látó Krisztus-követőt őszintén tiszteljük hitében és emberségében. Mária személyének más-más megítélése a római katolikus és a protestáns teológiában első renden abból fakad, hogy Lk 1,28 fordítása másként történt a római katolikus kiadású Újszövetségben a latin szöveg alapján: gratia plaena (kegyelemmel teljes, tehát bűn és vétek nélküli), míg a protestáns fordításba görög szöveg szerint: KexapiTüJusvri, azaz kegyelembe fogadott személy Mária. Épp úgy, mint mindenki más. A nemessé érlelődött kezdethez sajátos hagyomány, nemzeti mítosz kapcsolódott. Ezer év távolából megszépült a múlt, és felértékelődött a történelem, benne személyek is, akik felismeréseikkel a jövőt jelentették a nemzetnek. De emberek voltak mint mi, értékeikkel és gyengeségeikkel. A múlt gazdag tárházából önkényesen kiemelek most öt történelmi személyt. Az első Károly Róbert. 1308-1342 között, az első Anjou-házi királyként állt az ország élén. Apai nagyanyja, Mária ^király né, V. István király lánya magyarság iránti szeretetre nevelte Nápolyban. (íme mit tehetnek a nagymamák az unokákért!) A napjainkban újra feléledt visegrádi találkozók első szervezője. Négy feleség férje (halálozás miatt), hat fiúgyermek apja. Mindössze 54 évet élt. A magyar nagyhatalom történelmi és politikai megalapozója. /. Hunyadi Mátyás 1458-1490 között király. Aranybulláján ez a felirat olvasható: Az Úristen az én segítőm. Szánoki Gergely lengyel humanista és Vitéz János váradi püspök nevelte naggyá a magyarság egyik legnagyobb királyát. Uralkodása alatt egyetem nyílik Pozsonyban (1467), Hess András budai nyomdájában kiadják a Chronica Hungarorumot. Megépül a visegrádi királyi palota (1484), könyvtárat létesít (Bibliotheca Corviniana), 2000 kódexéből mintegy húszat ma is őrzünk. A humanizmus és a reneszánsz művészet kedvelője, és haláláig bőkezű támogatója.
