Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Figyelő - Egyházunk poeta doctusa (Jánosy Istvánról)

jes magyar bibliográfiával!) A Faust tragédia Kozma Andor-féle fordítását használom. Felhasználtam még Babits: Európai irodalomtörténetét, Budapest, é.n., Illyés Gyula - Kosztolányi Dezső Lángelmék című gyűjteményét (201 kk), és Szerb Antal: A világirodalom története című könyvét (Budapest, 1962., 452 kk). 4. A hivatkozott Helmuth Thielicke könyv adatai: Goethe und das Christentum München-Zürich 1982. Ez a publikáció Magyarországon még nem került ismertetésre, ismereteim szerint. 5. Az említett skandináv érdeklődés valóban feltűnő és széleskörű. Svéd, dán és finnországi svéd forrásokat ismerek. A tekintélyes Dagens Nyheter Henriette Zorn írónő tollából több írást is közöl Goethe Mefisztofelész alakjával kapcsolatban, akit „a következő évezred követésre Még egyszer Jánosy Istvánról az evangélikus poéta doctusról Mottó: „Van egy erős ős Uram, már gyermekül vermébe ejtett s mint bölcs vadász gyenge vadat elbocsátott, de nem felejtettszabadon sem vagyok szabad" Babits Mihály Sokan versengtek érte az elmúlt évben - nekünk nem kell, mert a miénk. Több folyóiratban is jelent meg méltatás róla, sőt volt olyan is (a soproni Várhely), amely egész számot szentelt neki. Azon a jogon írok róla, hogy könyveiben régi fasori barátjának, három közül az egyik lelkipásztorának nevezett. Édesapja történelemtanárom volt, kisebbik öccse nyolc évig osztálytársam. Kisajátítani őt úgysem lehet, hiszen István a különleges tehetségű Jánosy fiúk legidősebbike úgyis szétfeszít minden keretet, szabad ember, csak Istenhez kötött, ahogy Babits írta a fent idézett mottóban. Csak több ellentét-párral fejezhető ki egyénisége. Dialektikus mondataim rá egyszerre igazak: Tágölelésű lélek, szellemisége átöleli az ókort és legújabb kort, a családot és az emberiséget. - Lutheránus, de Melanchthont és Erasmust jobban szereti Luthernél. Protestáns, de Szent Ferencről énekel, testvérként üdvözli Poverello testvért, kinek „bátyja volt a nap és húgai a madarak, s a leprásokat emberszámba vette, sőt az Ember Fiát látta bennük. Benne kifordult a vüág, valami új rend sejlett fel: ami szép volt, az förtelem lett, s amitől irtózott, az gyönyörűség." - Krisztus-hívő, de igazi barátja és példaképe Gandhi, akit keresztény szentként emleget, noha a Mahatma nem is volt egyetlen keresztény felekezet tagja sem. - Nyolc nyelvből fordít, de ő maga is versel. - Dunántúli magyar, derűje pannon, de érti és szereti a jó „tót atyafiakat" is. - Kedveli a muzsivonzó alakjának" nevez „a gyökértelenné vált, szekularizált emberek számára (utcanyelven jegyzi meg: „egy valóban klassz ördög ez a Mefisztofelész.") Hasonló gondolat, ha kritikusabban is fogalmazott, Per0hgaard dán író megállapítása: Goethe et essay című írásában. A koppenhágai dán germanista professzor is lelkesen és csodálattal ír a sokoldalú Goethéről. Ismeretes, hogy Finnországban az elmúlt nyáron új feldolgozásban mutatták be Gounod: Faust című operáját, és ezzel kapcsolatban több cikk jelent meg egyházi újságokban is Goethe gondolatairól, erkölcsi felfogásáról, démon-ábrázolásáról, és a költő szerepéről az európai szellemi életben máig érezhető hatásáról. HK kát, sőt maga is játszik Bachot, Beethovent, Mozartot is. - Rembrandtot nemcsak csodálja, de megkísérli megmagyarázni is szemet nyitogató módon. - Nem látnók, mint a kis Teréz, akit nagyra becsül, de álmai vannak, és ezekről naplót vezet már gimnazista kora óta. - Ismeri a bűn feneketlen mélyét, egykét bugyrát maga is megjárta, de az irgalmas Isten újra meg újra újat tudott kezdeni vele is. - Toleráns, de a Hegyi beszéd nyomán radikáüs kereszténységet kíván. - Kínlódva éli át napjaink szörnyűségeit, ezeken hol megrendül, hol felháborodik, de hisz a végső harmóniában, a megbékélt találkozásbari. - Otthon van rnindenütt Európában, de Ázsiában is honos, Dantét idézi, Miltonnal és Hölderlinnel beszélget, de modern amerikai lírát is fordít értő módon. Mit akar Jánosy István immár nyolc évtizede? Békét akar - a „nem ölést", a „nem ártást" akarja és benne az élet szeretete és tisztelete kiterjed a növény- és állatvilágra is. Erkölcsöt akar egy olyan világban, ahol az erkölcsi alapok rendültek meg és a legáltalánosabb járvány mindenhol a morál insanity. Életre irányított kultúrát akar halálra orientált korunkban is. Humanizmust akar, de a divinumból fakadót, mert Isten számára evidencia, Róla nem vitázik, tudja, hogy őt is számon tartja és O ad néki szellemi impulzusokat is. Számomra Jánosy István protestáns Dosztojevszkij, „az én lelkem a Dosztojevszkij lelke" írta, aki Raszkolnyikowal leborul az emberi szenvedés előtt. - Jánosy Istvánban van valami a Jánosi kereszténységből", az ortodoxia kegyességéből, „mégis szeret az Isten, noha mindent tud rólam" - írja az 1 János levél szerzője. Erről beszél István is. - Protes-