Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 3-4. sz.

Figyelő - Egyházunk poeta doctusa (Jánosy Istvánról)

jes magyar bibliográfiával!) A Faust tragédia Kozma Andor-féle fordítását használom. Fel­használtam még Babits: Európai irodalomtörté­netét, Budapest, é.n., Illyés Gyula - Kosztolányi Dezső Lángelmék című gyűjteményét (201 kk), és Szerb Antal: A világirodalom története című könyvét (Budapest, 1962., 452 kk). 4. A hivatkozott Helmuth Thielicke könyv adatai: Goethe und das Christentum München-Zürich 1982. Ez a publikáció Magyarországon még nem került ismertetésre, ismereteim szerint. 5. Az említett skandináv érdeklődés valóban feltű­nő és széleskörű. Svéd, dán és finnországi svéd forrásokat ismerek. A tekintélyes Dagens Nyhe­ter Henriette Zorn írónő tollából több írást is közöl Goethe Mefisztofelész alakjával kapcso­latban, akit „a következő évezred követésre Még egyszer Jánosy Istvánról az evangélikus poéta doctusról Mottó: „Van egy erős ős Uram, már gyermekül vermébe ejtett s mint bölcs vadász gyenge vadat elbocsátott, de nem felejtett­szabadon sem vagyok szabad" Babits Mihály Sokan versengtek érte az elmúlt évben - ne­künk nem kell, mert a miénk. Több folyó­iratban is jelent meg méltatás róla, sőt volt olyan is (a soproni Várhely), amely egész számot szentelt neki. Azon a jogon írok róla, hogy könyveiben régi fasori barátjának, há­rom közül az egyik lelkipásztorának neve­zett. Édesapja történelemtanárom volt, ki­sebbik öccse nyolc évig osztálytársam. Kisajátítani őt úgysem lehet, hiszen Ist­ván a különleges tehetségű Jánosy fiúk leg­idősebbike úgyis szétfeszít minden keretet, szabad ember, csak Istenhez kötött, ahogy Babits írta a fent idézett mottóban. Csak több ellentét-párral fejezhető ki egyé­nisége. Dialektikus mondataim rá egyszerre igazak: Tágölelésű lélek, szellemisége átöleli az ókort és legújabb kort, a családot és az emberiséget. - Lutheránus, de Melanch­thont és Erasmust jobban szereti Luthernél. Protestáns, de Szent Ferencről énekel, test­vérként üdvözli Poverello testvért, kinek „bátyja volt a nap és húgai a madarak, s a leprásokat emberszámba vette, sőt az Ember Fiát látta bennük. Benne kifordult a vüág, valami új rend sejlett fel: ami szép volt, az förtelem lett, s amitől irtózott, az gyönyörű­ség." - Krisztus-hívő, de igazi barátja és pél­daképe Gandhi, akit keresztény szentként emleget, noha a Mahatma nem is volt egyet­len keresztény felekezet tagja sem. - Nyolc nyelvből fordít, de ő maga is versel. - Dunán­túli magyar, derűje pannon, de érti és szere­ti a jó „tót atyafiakat" is. - Kedveli a muzsi­vonzó alakjának" nevez „a gyökértelenné vált, szekularizált emberek számára (utcanyelven jegyzi meg: „egy valóban klassz ördög ez a Mefisztofelész.") Hasonló gondolat, ha kritiku­sabban is fogalmazott, Per0hgaard dán író meg­állapítása: Goethe et essay című írásában. A koppenhágai dán germanista professzor is lelke­sen és csodálattal ír a sokoldalú Goethéről. Is­meretes, hogy Finnországban az elmúlt nyáron új feldolgozásban mutatták be Gounod: Faust című operáját, és ezzel kapcsolatban több cikk jelent meg egyházi újságokban is Goethe gondo­latairól, erkölcsi felfogásáról, démon-ábrázolá­sáról, és a költő szerepéről az európai szellemi életben máig érezhető hatásáról. HK kát, sőt maga is játszik Bachot, Beethovent, Mozartot is. - Rembrandtot nemcsak csodál­ja, de megkísérli megmagyarázni is szemet nyitogató módon. - Nem látnók, mint a kis Teréz, akit nagyra becsül, de álmai vannak, és ezekről naplót vezet már gimnazista kora óta. - Ismeri a bűn feneketlen mélyét, egy­két bugyrát maga is megjárta, de az irgalmas Isten újra meg újra újat tudott kezdeni vele is. - Toleráns, de a Hegyi beszéd nyomán ra­dikáüs kereszténységet kíván. - Kínlódva éli át napjaink szörnyűségeit, ezeken hol meg­rendül, hol felháborodik, de hisz a végső har­móniában, a megbékélt találkozásbari. - Ott­hon van rnindenütt Európában, de Ázsiában is honos, Dantét idézi, Miltonnal és Hölderlinnel beszélget, de modern amerikai lírát is fordít értő módon. Mit akar Jánosy István immár nyolc évti­zede? Békét akar - a „nem ölést", a „nem ár­tást" akarja és benne az élet szeretete és tisz­telete kiterjed a növény- és állatvilágra is. Erkölcsöt akar egy olyan világban, ahol az erkölcsi alapok rendültek meg és a legál­talánosabb járvány mindenhol a morál insanity. Életre irányított kultúrát akar halálra orientált korunkban is. Humanizmust akar, de a divinumból fa­kadót, mert Isten számára evidencia, Róla nem vitázik, tudja, hogy őt is számon tartja és O ad néki szellemi impulzusokat is. Számomra Jánosy István protestáns Dosztojevszkij, „az én lelkem a Dosztojevszkij lelke" írta, aki Raszkolnyikowal leborul az emberi szenvedés előtt. - Jánosy Istvánban van valami a Jánosi kereszténységből", az or­todoxia kegyességéből, „mégis szeret az Isten, noha mindent tud rólam" - írja az 1 János le­vél szerzője. Erről beszél István is. - Protes-

Next

/
Thumbnails
Contents