Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.

Az életről - Pásztor János: Az értelmesek értik

3 Sőt a teológiai tudomány voltát is kétségbe vonták. Ez a tendencia nem a múlté. Walter Brueggemann is találkozik az USA-ban a teológia értékelésével kapcsolatos „programszerű szkepticizmussal", sőt gyűlölettel is. Walter Brueggemann, Theology ofthe Old Testament Testimony, Dispute, Advocacy, (Minneapolis: Fortress Press, 1997) 708 1. + lábjegyzet. 4 Pl. Afrikában: John S. Mbiti, African Religions and Philosophy, (London-Nairobi: Heinemann, 1971) 19-25. 5 Oscar Cullmann, Christus und die Zeit, 1951; W. G. Kümmel, Verheissung und Erfüllung, (Zürich: Zwingli-Verlag, 1956); Jürgen Moltmann, Theologie der Hoffnung, (München: Chr. Kaiser, 1966) 85-134. 6 Heinz Zahrnt, Die Sache mit Gott, (München: R. Piper Verlag, 1970) 13-15. 7 Jean Francois Lyotard et al. A posztmodern állapot, Budapest: Századvég-Gondolat, 1993). 36k. 8 Élvezd, használd ki a napot! 9 1 Mózes 2,15b művelje és őrizze azt..." saját mvelésének romboló hatásaitól. 10 A pártállami korszak jelszava volt: „Legyőzzük a természetet" Nagyjából sikerült is. Hasonló jelszavakkal és tettekkel a világon mindenütt találkozunk. 11 „Halld meg, oh fold! íme, én veszedelmet hozok erre a népre: az ő gondolatainak gyümölcsét; mert nem figyeltek beszédeimre..." Jer 6,19. 12 Vörösmarty Mihály, Az emberek. 13 E sorok írása előtt rövid idővel - a Távol-Keletet és részben Latin-Amerikát megrázó gazdasági válságok ellenére is - nálunk elterjedt volt a vélekedés, hogy bennünket az orosz gazdaság összeomlása nem érint. Azóta kiderült az Ikarus és más vállalatok csődje, mellyel újabb súlyos terheket hoznak az egész társadalomra. 14 Jean Francois Lyotard gondolatait idézi Pásztor János, „Szolgálatunk a posztmodern korban." in.: Barcza József-ifj. Fekete Károly, „Krisztusért járva követségben..." (Debrecen: Ref. Kollégium, 1996) 149-152. 15 Ugyanis a gazdag világ fegyvereivel fenntartott és a harmadik világ nyomorát magában foglaló rendre épül. „...ez a consumer component magában hordozza a meggyőződést, hogy a jólét, biztonság és boldogság a korlátlan és a mások kárára történő birtoklás eredménye... Ezzel a boldogság értelmezéssel a fegyveres erőszak használata is összhangban van." Walter Brueggemann, i. m. 718. 16 Walter Brueggemann, i. m. 741 1. Magyarul Brueggemann könyvének részletes recenziója: Pásztor János: „Jahve tanúja Izrael." THEOLOGIAI SZEMLE, f. XLI. 1998/4 257-260. 17 Jelen sorok írója kifejezte azt a meggyőződését, hogy a „látható ige" kifejezés nem adja vissza a szentségek lényegét. Ezekben a lényeg az, hogy megtesszük azt, amit mondunk. Az Úrvacsorában nemcsak mondjuk, hogy „egyétek és vegyétek", hanem vesszük és esszük. Az Eucharisztiában tehát nem az a legfontosabb, hogy látható (verbum visibile), hanem hogy megcselekedett ige (verbum actum). Amennyiben ezt hittel tesszük, igent mondunk a hozzánk közeledő Krisztusnak. Ugyanez érvényes a szent keresztségre is, ahol azonban elsősorban nem a megkeresztelendő tettéről van szó - felnőtt esetében arról is -, hanem a gyülekezetéről, az Egyház hitéről, az egyház igenjéről, melyben a család tagjai is benne vannak. V. ö. János Pásztor, „Zukunft und Katolizität der reformierten Theologie" in: Michael Welker - David Willis (Hg.), Zukunft der Reformierten Theologie (Nedukirchen-Vluyn: Neukirchener, 1998) 56k. János Pásztor, „The Word and the Church The Sacrament as Enacted Word" in: The Heritage of the Reformation: Word-Event for Church and World,m rV.1.3. Warfield Lectures Princeton 1992. Asacramentum, mintverbum actum gondolatánakmegérlelésében segített a régebben Heidelbergben, ma Nagyszebenben tanító, Paul Philippi, Diaconica über die soziale Dimension kirchlicher Verantwortung, (Neukirchen-Vluyn: Neukirchener, 1984) 142kk, ahoi ő a sacramentumot verbum actuale-n&k nevezi. 18 A Könyvek Könyvének a Szentírásnak viszont e közösség teljes kibontakozásában a Jézussal megvalósult már hároméves közös élet során is fontos szerep jutott (Lk 4,16- 21; Mt 5,17). 19 Az utóbbi évtizedek UT bibliai teológiájában egyre hangsúlyosabb lett a participáció, éspedig a Krisztusban való részesedés felismerése. E. P. Sanders, Paul and Palestinian Judaism (Philadelphia: Fortress Press, 1997) 463-472. 20 Nehéz belátni, miért használja az új protestáns fordítás a dianoia fordítására az értelem szót. A szöveg ezt nem támogatja. Szövegvariáns nincs. Az általam átnézett tíznél több különféle fordítás közül egy sem támogatja ezt a „fordítást". 21 Gondolom az olvasó előtt nyilvánvaló, hogy nem a racionalizmust kívánom ajánlani. Vallom az lKor 1,19-23. igazságát tudva azt, hogy ehhez az lKor 1,24-25.30 és 2,6-7 is hozzátartozik.