Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.

Múltunkból - Gyapay Gábor: Az 1848-49. évi magyar forradalom és szabadságharc Európában

annyit nyert a hazának, mint amennyit az én politikám húsz év alatt nem bírhatott volna előállítani. Ha reakció nem történik és több lesz bennünk a hazafiság, mint az irigység, s több a polgári erény, mint a dicsvágy, én biz azt hiszem, hogy lesz még a magyarból valami, s pedig sok." így születhettek meg az úgynevezett áprilisi törvények, amelyek Magyarország eddig sokat vitatott közjogi helyzetét új alapokra fektették. Az ország független és önálló lett. Ezentúl olyasmi nem történhetett, amibe a magyar kormány nem egyezett bele. Természetesen olyan döntés sem születhetett, amit a király nem fogadott el. Az alkotmányos nemzeti függetlenség mellett a polgári társadalmi rend alapjait is megvetették a törvények. Apolgári szabadságjogok mellett a közteherviselés, a törvény előtti egyenlőség, a polgári tulajdon biztosítása és a vallások közötti egyenlőség és viszonosság voltak a legfontosabb elvek. Mi történt közben a birodalomban? A március 13-án kitört bécsi forradalom Metternich bukását eredményezte és átmenetileg Kollowrat Ferenc gróf lett a miniszterelnök, akit májustól Pillersdorf Ferenc, az eddigi belügyminiszter váltott föl. A birodalom zűrzavaros állapotban volt, Galíciában és Horvátországban a helyi vezetés spontán kimondta a jobbágyfelszabadítást. Velencében és Milánóban kitört az osztrák-ellenes olasz felkelés, sőt Piemont hadat is üzent Ausztriának. A kormányok a liberális alkotmányt igyekeztek létrehozni, de ugyanakkor alapkérdésük a monarchia egységének fenntartása volt. Ezen a területen az arisztokrácia feltétlen hűségére számíthattak, de a polgári erők is az egység mellett álltak és a hadsereg is megbízható volt. A Windischgrätz és Radetczky vezetése alatt álló haderő ekkor Európa elithadseregének számított. A bajokat tetézte, hogy májusban a bécsi munkásság is akcióba lépett és megtámadta, sőt egyes helyeken fölgyújtotta a gyárakat. Az udvar is menekülni volt kénytelen és székhelyét Innsbruckba tette át. Ez a nemvárt jelenség megrémítette a polgárságot és fölerősödött a rend és a nyugalom helyreállításának vágya. Nagy kérdés volt a német egység ügye, ami a frankfurti előparlamentben már szóba került, majd a május 24-én összeült végleges parlament végnélküli tárgyalásokba kezdett. A birodalom szláv népei nem voltak hajlandók ezen részt venni, sőt június 2-án Prágában ültek össze egy szláv kongresszusra. Itt Palaczky cseh történész volt a hangadó. O képviselte az ausztroszlávizmust, amely szerint a cári önkényuralommal szemben a kisebb szláv népeket csak Ausztria mentheti meg. Ennek persze az a feltétele, hogy több szabadságot kell adni a szlávoknak. Erre a birodalmi kormány nem volt hajlandó, mire kitört a cseh felkelés, amit Windischgrätz a katonai szabályok szerint egy hét alatt fölszámolt. A birodalom legnehezebb ügye a magyar kérdés lett. Ez azért jelentett problémát a birodalmi kormánynak, mert a magyar forradalom eredményeit a király szentesítette. Magyarországon tehát törvényes változás következett be. Ezzel szemben a cseh és az olasz ügy forradalmi fölkelés, illetve Piemont esetében külső háború volt, tehát ezeknek az elintézése nem ütközött törvénybe és így nem jelentett jogi nehézséget. A magyar helyzet megítélése kezdettől fogva nem volt egyértelmű. Jellemző, hogy még az áprilisi törvények szentesítése előtt István nádor - aki közismerten magyarbarátnak számított - a királyhoz írt jelentésében három lehetőséget sorolt föl. 1.1 Minden csapatot kivonni és tétlenül nézni a parasztfelkelés lefolyását. 2.1 Gróf Batthyányval, „ki most az egyetlen számbavehető ember" tárgyalni a törvénytervezetről. 3./ Királyi biztost kinevezni, az országgyűlést szétkergetni és „a nemzetet a katonaság vasöklének nyomása alatt tartani". A továbbiakban kifejti, hogy a harmadik módnak nincsenek meg a tárgyi feltételei, az első módot erkölcstelennek tartja. A Batthyányval való tárgyalásról azt írja, hogy „az jó és eredményes lehet, ha első pillanatra úgy látszik is, mintha elszakadás következne belőle. - Jelenleg mégis ez volna az egyetlen garancia ezen tartomány megtartására - ha aztán jobb idők következnek, sok mindent meg lehet változtatni, ami most szakadást idéz elő."