Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 5 (1999) 1-2. sz.

Az életről - Nagy Zoltán: Gondolatok a gondolkodásról és az agyról

A gondolkodás és az agy, a „brain and mind" problémakör Az agyi működésről évente sok ezer tudományos munka jelenik meg. A molekuláris genetikától a Minikai neurológia és pszichiátria területéig számos megközelítésben igyekeznek választ adni egy-egy részproblémára, az agy egészének működésére vonatkozó átfogó tudományos magyarázatot annál kevesebben kísérelnek meg felvázolni. A kérdés jelentós ismeretelméleti vonatkozásai tovább riasztják az agykutatásban egyébként járatos szakembereket. Érdekes ugyanakkor, hogy szinte mindenkinek, aki e területen dolgozik, van saját elképzelése, munkahipotézise ezzel a problémával kapcsolatban. Két nagy rendszer működik a központi idegrendszerben, a percepciós és a mozgató rendszer. A percepció, azaz a külvilági ingerek érzékelése és feldolgozása magában foglalja az érzékszerveken keresztül a központi idegrendszerbejutó összes információt. Ezek a primer fizikai ingerek az érzékszerveken érző' pályákon különböző' relé-állomásokon át jutnak a primer érzékelő' agykérgi központba. Közben az elemi érzékelésből komplex, a külvilágot tükröző érzet keletkezik. A primer érzet az emlékezetben lévő hasonló élmények tükrében nyeri el végső jelentését, tehát a percepció minősítéséhez szükség van a memória funkcióra. A másik nagy rendszer a mozgató rendszer. Ennek részletezésétől a tanulmányban eltekintünk. A két nagy rendszert integrálja és a magasabb működéseket koordinálja a három asszociációs agyterület. A homloklebeny asszociációs áreája, a homloklebeny elülső 2/3-a felelős a gondolkodásért, a kognitív viselkedésért, valamint a motorikus tervezésért. Amásodik asszociációs terület kissé fedetten a halántéklebeny belső felszínén, első pólusán, illetve a homloklebeny alsó felszínén van és limbikus agykéregnek nevezzük, e terület kapcsolata az emlékezéssel, illetve az érzelmi viselkedéssel jól ismert. Végezetül a fali lebeny asszociációs területe, a fali, a halántéki és nyakszirti lebeny találkozásánál az a terület, ahol a magasabb érzékelési integráció, a nyelvi jelek dekódolása (beszédmegértés) lokalizálódik. A komplex, magasabb pszichikai működéshez az agy egészének működése mellett specifikusan kiemelt funkciója lehet egy-egy területnek. A magasabb működések megértését tovább nehezíti az agy asszimetriája, a domináns bal félteke miatt alakul ki a jobbkezesség (motoros pályák kereszteződnek), a domináns oldalhoz kötődik a beszéd, a bal oldal inkább analitikus módon működik, míg a jobb inkább a folyamatok egészének megragadásában játszik szerepet. A kreatív gondolkodás, az intellektus agyi, strukturális megfeleltetése a klinikai tapasztalatok alapján ugyan bizonyos mértékig támpontokat nyújt, elsősorban a funkciókiesés, az elbutulás, a demencia elemzése alapján. Az ítéletalkotás, az absztrakciós készség, a fogalmi hierarchizáció felismerése a homlok és halántéklebeny működéséhez kötött. Az Alzheimer-kórban például a mentális hanyatlás elsősorban ezeknek a területeknek a sorvadásához kötött. Agondolkodás és az agy problémájához ezek az elemzések valójában nem vittek közelebb. A gondolkodás folyamatát Popper és Eccles modellje alapján a következőképpen képzelhetjük el. A gondolkodás az agy működéséhez kötött, mások számára nem érzékelhető, a gondolkodó szubjektív tapasztalata magáról a folyamatról. Agondolkodás általában problémamegoldó, amennyiben definiált a végpont, vagy a végpont meghatározása is lehet a gondolkodási folyamat célja. A folyamatok bennünk és körülöttünk három egymással gazdagon kommunikáló világban játszódnak Popper szerint. Az első az objektív külvilág, ehhez tartozik az anorganikus világ, az élővilág (beleértve az emberi agyat is) és az ember által készített tárgyak, eszközök. Amásodik világ az öntudat állapotától függő világ, a szubjektív ismeretek összessége, a percepció, a gondolkodás, az emóciók, emlékek, álmok és kreatív álmodozás, a késztetések világa. Aharmadik világ Popper szerint az emberi tudás objektív megjelenése, amihez