Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.

Figyelő - Bolyki János: Új egyetemi tankönyv az írásmagyarázatról

amit nem az irodalomhoz, inkább a koktélhoz érzek hasonlónak... Végy valamennyi tudományt, hozzá izgalmas bűnügyi történetet, sok borzalmat, nyomozást, kevés szerelmet, rengeteg bibliai idézetet, rázd jól össze, csak lesz belőle valami... Hát lesz. Olvasását nehéz elkezdeni, abbahagyni még nehezebb. Mert az író — kevés lélektani érzékkel! - a tudománnyal nyit a regénybe. A Holt-tengeri tekercsekről, az esszénusokról, a kumráni kolostorvárosról szóló alapos ismereteket bizonyító fejezet után kezdődik a történet, mely egy jeruzsálemi régész és haszid-iskolás fia nyomozó munkájáról szól. A kezdetben ateista régész tudománya megszállottja, a fiú hitének fanatikusa, és mindketten egy pergamentekercs nyomába erednek, amely különös módon hol eltűnik, hol előkerül, de akiknek a kezén megfordul, azokat titokzatos tettesek mind keresztrefeszítik a XX. sz. kellős közepén. A tekercs azért oly fontos, mert állítólag bizonyítaná (semmit sem bizonyít, mert előbb eltűnik), hogy Jézus esszénus volt, s a kumrániakkal együtt fegyveres harcra készült, ám a „szent inkvizíció" utódszervezete dogmatikai okból meg akarja semmisíteni a tekercset, mielőtt az meghazudtolhatná az evangéliumokat (melyek a szerző szerint „sok évtizeddel" Jézus után íródtak!). Akegyetlen gyilkosságokat egyébként nem az inkvizítorok, hanem a ma is élő esszénusok követik el, akik kétezer év óta lappanganak a barlangok mélyén - a megmaradás érdekében nőket is engednek maguk közé -, hogy létezésük ki ne derüljön. Olvasás közben elkerülhetetlenül azon töprengünk, miként lehet valaki tudós ismerője a Bibliának, a judaisztikának, a régészetnek, a mai Izrael néprajzának, társadalmának - és közben krimi, sőt thriller-szerző?! Csak úgy képzelhetem el, hogy talán különféle szakemberek dolgoztak a szerző „keze alá". Ami létrejött, kétségkívül izgalmas, csak felettébb hamis. Semmi köze az igazsághoz. Ha Pilátussal szólva azt kérdezzük, mi az igazság? - A Holt tengeri tekercsek ügyében a kérdés bőséges tudományos irodalmában kell keresnünk a választ. Krimi nélkül. Dicséretet érdemel azonban a könyv fordítása (N. Kiss Zsuzsa munkája) és az idézetek szép veretes nyelve. Bozóky Éva Új egyetemi tankönyv az írásmagyarázatról Fabiny Tibor: A keresztény hermeneutika kérdései és története. I. A prekritikai korszak: az első századtól a reformáció koráig. (Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998) Talán két alapvető dolgot nem kell bizonygatnom. Az egyik a Szentírás-magyarázat elveinek és módszereinek, tehát a hermeneutikának fontossága az egyház életében. Nem mindegy ugyanis, hogy a protestáns egyházakban fundamentalista, karizmatikus, liberális, feminista vagy reformátori írásmagyarázat folyik. A másik dolog, amit nem kell bizonygatnom, az a szerző, Fabiny Tibor szakértelme. Amikor 1993-ban a Lelkipásztor c. folyóiratban „Irodalomtudomány és teológia" c. írásomban hozzászóltam cikksorozatához, már széleskörű munkásságra tekinthetett vissza. Arra alapozva javasoltam akkor, hogy „Kellene egy Hermeneutikai Intézet". Most örömmel látom, hogy a javasolt intézet, Hermeneutikai Kutatóközpont néven, Fabiny Tibor vezetésével nemcsak megalakult, de napjainkra már kb. a 25. kiadványát jelentette meg. Az intézet a teológiai mellett az irodalmi és filozófiai hermeneutikával is foglalkozik. Munkakapcsolatban áll a Zürichi Egyetem Hermeneutikai Intézetével, konferenciákat rendez, előadássorozatokat tart, speciális képzést indított. Most pedig vezetője a Tankönyvpályázat egyik nyerteseként egyetemi tankönyvet adott ki a témáról. Ennek az értékes tankönyvnek a címe már sokat elárul tartalmából: nemcsak az írásmagyarázati elvek történetét mutatja be mintegy hosszmetszetben a kezdetektől a 16. század végéig, hanem ennek a tudománynak legújabb eredményeit is, amikor századunk kutatástörténetének kérdésfelvetéseit, vitáit és irodalmát veszi sorra. A mű négy nagyobb részből és számos, jól tagolt egységből áll. Minden fejezet elején értékes bibliográfiát találunk, amelyik különös tekintettel van a magyar nyelvű irodalomra. Ez utóbbi gazdagabb, sokoldalúbb, mint gondolnánk. Az első rész „Hermeneutikai kérdések a Biblia keresztény értelmezésében" címet viseli. A képes beszéd („képi nyelv") mind a funda-