Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.

Figyelő - Bolyki János: Új egyetemi tankönyv az írásmagyarázatról

mentalizmustól, mind a historikus szemlélettől elhatárolódást kínál. Szerző, Ricoeur nyomán „a második naivitás" állapotát vallja, túl a kritikátlan naivitáson és a történetkritikai módszeren, sőt világnézeten. A képes beszédre jogosultságára a Bibliában előforduló „ruha"-motívumok bemutatásával ad érdekes példákat. Az inspiráció sokat vitatott témájához nyelvészeti megközelítést ajánl. Az olvasás-központú szemlélet bizonyítja, hogy hatásában mennyire ihletett a szent szöveg. A Lélek nemcsak alkotója, de alkalmazója is a Szentírásnak, mind egyének, mind közösségek életében. A paradigmák változásának „posztmodern" gondolatvilágát rendkívül szemléletesen és közérthetően mutatja be a tankönyv, s azt is, ami ebből a hermeneutika művelésére nézve következik. Ha a keresztény írásmagyarázat első paradigma-váltása a tipológiától a dogmatikáig terjedt, a második váltást pedig a dogmatikától a történetkritikáig vezető út jellemezte, akkor a harmadik váltás napjainkban a történetkritikától az irodalmi-nyelvi megközelítésig tart. Ezután az ún. „kánonkritika" bemutatása következik, Brevard S. Childs munkássága alapján. Ez valójában annak a régi reformátori elvnek a felújítása, hogy „a Szentírás önmagát magyarázza". Az egyes idézeteket a szöveg összefüggésébe, az egyes könyveket az üdvtörténet, a kánon keretébe kell helyezni a megérték érdekében. A következő fejezetet a sensus literalis, a betű vagy szó szerinti értelmezés kérdésének szenteli a szerző. Ez a szemléletmód kezdettől fogva jótékonyan érvényesült az írásmagyarázatban, csak a 17. században torzult el egyfelől a merev betűtisztelet,' másfelől a mindent relativizáló historizmus irányába. Rendkívül érdekes négy modern elméletet mutat be Fabiny Tibor, melyek a literalizmus korszerű visszaállítására törekszenek. Exkurzusként B. Childs a Yale-i Egyetem és J. Barr, az Oxfordi Egyetem ószövetség kutatóinak vitáját ismerteti, értékeli és bírálja. Ezután a sensus typicus, a tipológiai értelmezés következik. Szerzőnek erről 1992-ben angol nyelvű könyve jelent meg Londonban. The Lion and the Lamb („Az oroszlán és a bárány"). Az exegetáknak különösen a Szentíráson belüli tipologizálásról írt fejtegetés szolgálhat tanulságul. Szó esik még a sensusplenior-ról (a szöveg „teljesebb" értelme), G. Ebeling „új hermeneutika" irányzatáról, a látás és hallás viszonyáról a szövegmegértés során, végül az értelmezés- és hatástörténetről. A szerző szakavatottan és naprakészen vezeti be olvasóit az irodalmi- és a teológiai hermeneutika világába. A történeti rész három periódust tárgyal: a kezdetektől az egyházatyákkal záródó kort, a középkort, végül a reformáció korszakát. Nagyszerű szövegválogatások, jó fordítások emelik a tankönyv értékét. Az ókori fejezetben hálás téma az alexandriai és az antochiai teológiai iskolák különbségének bemutatása. Fabiny szakértője az első latin nyelvű hermeneutikai értekezés szerzője: Tyconius munkásságának, a Kutatóközpont nemrégiben adta ki Tyconius hermeneutikáját, Czachesz István méltó fordításában. Ty

comus még Ágoston egyházatyának is mintául szolgált, ezenkívül érdekes olvasni arról a „kétfrontos" küzdelemről, amit egyháza érdekében végzett. A középkori írásmagyarázat először a Catena-k (értelmezési láncok összefüggő témákról), majd a glosszák (a szöveg melletti jegyzetek) formájában jelentkezett. Erre a korszakra a „négyes értelem" (betű szerinti, allegorikus, morális és anagogikus-szimbolikus) volt jellemző. A mai olvasó felfedezheti, hogy napjaink igehirdetői gyakran alkalmazzák - talán nem tudatosan - ezeket a régi megközelítéseket. A reformáció írásértelmezésének szentelt részben Luther hermeneutikájáról írt műveit a Hermeneutikai Füzetek sorában már itthon is megjelentette. Minden Lutherról szóló elméletnél érdekesebb azonban a reformátor méltán híres Magnificatkommentárja. Oserővel megszólaló evangéliumhirdetést tartunk a kezünkben, miközben olvassuk. Fabiny Tibor egyetemi tankönyve teológusoknak, irodalmároknak, filozófusoknak, a Biblia tudományos és hívő interpretációja iránt érdeklődőknek lesz hasznos segítség a tájékozódásban és a további kutatásokhoz szükséges ismeretek megszerzésében. (Budapest, Hermeneutikai Kutatóközpont, 1998) Bolyki János