Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 3-4. sz.

A reformáció kulturális értékei - Reuss András: Átéltük - Kísérlet a közelmúlt feldolgozására

hanem azoknak is, akik a jövőt akarják építeni, és a múlt maradandó örökségéből erőt és reményt akarnak meríteni a maguk és a nemzet megújulásához. REUSS ANDRÁS Átéltük Kísérlet a közelmúlt feldolgozására. Adalékok az ökumenikus mozgalom és a magyarországi egyházak kapcsolatának történetéhez A közelmúlttal kapcsolatos beszélgetésekben és kutatásokban nem csak annak a kérdésnek a felvetése mindennapos: milyen szerepet játszottak az egyházi vezetők a szocialista rendszerekben, mennyiben álltak helyt, alkudtak meg, jó vagy rossz kompromisszumokat kötöttek-e, mennyiben lettek eszközei a rendszernek, hanem az is: milyen szerepet játszott az ökumenikus mozgalom és játszottak annak egyes képviselői a kelet-európai - a mi esetünkben a magyarországi - egyházaknak a szocialista rendszerekben tanúsított magatartása szempontjából. Vajon a Nyugat keletre előretolt bástyája volt az ökumené, s benne például az Egyházak Világtanácsa, vagy inkább éppen megfordítva, a Kelet beépített eszköze nyugaton? Ez a vita az Egyházak Világtanácsával kapcsolatosan éppoly éles és súlyos kérdéseket vet fel, mint egyes kelet- vagy nyugat-európai tagegyházaiban.

1 Ha a tényeket akarjuk megismerni és feltárni, akkor ezen a területen is két problémával találkozunk. Az egyik a források problémája. Az egyházi és a világi sajtóban megjelent közlemények és beszámolók, hivatalos állásfoglalások, egyáltalán a nyomtatott dokumentáció messze nem ad(hat) terjes képet, pedig még ezeket sem gyűjtötték össze. Rendkívül fontosak lennének a kor egykori és legkülönbözőbb egyházi és nem egyházi - tanúinak személyes visszaemlékezései, valamint a levelek - hivatalosak és személyesek - is. Messze vagyunk attól, hogy mindezeket elérhessük. A másik nagy probléma, hogy azok, akik ezeket kutatják nem tudják elfogulatlanul folytatni. Ha valaki, akár szenvedő, akár együttműködő résztvevője volt az eseményeknek, ha valaki bármilyen módon - például valamely családtagja révén - érintett, akkor fennáll a veszélye, hogy önkéntelenül is megerősítést vagy mentséget keres, az egyik oldalt menti, a másiknak kevésbé talál mentséget. Ha pedig valaki semmiképpen sem érintett, akkor sok fáradtságot igénylő munkára van szüksége, hogy az eseményeket és a kérdéseket megismerje és bemutassa.

2 Nincs módom az 1945 és 1990 közötti időszak egészének teljességre törekvő áttekintésére, csak három csomóponttal - 1948, 1956, 1984 - kapcsolatosan nyújtok néhány adalékot. Előtte azonban néhány megjegyzés a kiindulási pontról és a mértékről: Kiindulási pontként szem előtt tartandó: nem lehet állítani 1. hogy az úgynevezett kommunizmus egy tökéletes világot rombolt szét Magyarországon, 2. hogy Magyarország akarta volna a szocializmus útját és maga határozta volna meg azt, s nem is az egyházak,