Hafenscher Károly szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 4 (1998) 1-2. sz.

Teológusok a 20. században - Fila Béla: A kinyilatkoztatás Rahner teológiájában

TEOLÓGUSOK A 20. SZÁZADBAN FILABÉLA A kinyilatkoztatás Kari Rahner teológiájában K. Rahner a 20. század egyik jelentős katolikus teológusa. 1941-ben jelentette meg a Hörer des Wortes című művét (magyarul: Az Ige hallgatója, Budapest, 1991). Először a Salzburgi Főiskolai Hetek kurzusán hangzott el mint előadás. Alapvető vallásbölcseleti műként tartják számon, amely abból a tényből indul ki, hogy világunkban Isten természetfölötti kinyilatkoztatást adott. Rahner azt kutatja, hogy milyen esélyei vannak a történelemben élő embernek a kinyilatkoztatás meghallására és elfogadására. Kérdései, kutatásai nyomán egy alapvető teológiai antropológia körvonalai bontakoztak ki. A könyv központi kérdése az, hogy abban az esetben, ha Isten szabad elhatározása folytán megszólítja az embert és közli vele legbensőbb titkait, sőt önmaga belső életét közli, akkor az ember képes-e Isten Szavát meghallani és elfogadni. A kérdés kidolgozása folytán feltárul a filozófia és a teológia bensőséges kapcsolata a katolikus teológiában, valamint a természetes teológia vitatott kérdése. A negyvenes években a könyvnek a háború miatt még nem volt különösebb jelentősége. 1963-ban J. B. Metz, Rahner egyik tanítványának átdolgozásában jelent meg újra. Azóta a katolikus teológia érdeklődésének középpontjába került, különösen a II. Vatikáni zsinat utáni teológiában. Néhány alapvető szempontot szeretnénk felvillantani Rahner műve alapján a kinyilatkoztatás lehetőségéről, valóságáról. Ezek az alapvető kérdések tulajdonképpen az Isten és az ember kapcsolatát, az isteni és az emberi szabadság viszonyát világítják meg. A kinyilatkoztatás lehetősége Rahner a kinyilatkoztatás lehetőségét sajátos fenomenológiai-transzcendentális módszerével szeretné kimutatni. Ennek alaptétele az, hogy az ember lényegi alkatánál, természeténél fogva egyrészt a végtelenre, végeredményben Istenre nyitott, másrészt a történelemben élő lény, és ha a történelemben elhangzik Isten Szava, azt az ember szellemi nyitottsága révén képes meghallani, sőt meg kell hallania. A transzcendentális beállítottságú teológiai módszer azokat az előzetes és eleve adott (apriori) lehetőségeket mutatja ki az ember megismerésében és akarásában, amelyek hozzáférhetővé teszik az utat Isten és a hit igazságainak megismeréséhez. Az emberi szubjektumban valóban kimutathatók apriori feltételek, amelyek megalapozzák az objektíve adott isteni kinyilatkoztatás szubjektív megismerését. R Rousselot és Joseph Maréchal transzcendentális tomista irányzatához kapcsolódik Rahner kísér-