Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.

Műhelybeszélgetés Fabiny Tamás: Vermes Géza - a zsidó Jézus és a holt-tengeri tekercsek kutatója

gyarországot: Ausztrián keresztül Belgiumba kerültem. Tíz évet töltöttem Lövenben, ahol az egyetemen előbb teológiát, majd keleti nyelveket és történelmet tanultam. Sohasem szolgáltam papként, mert Párizsban - négy éven át - egy folyóiratnál, majd egy kutatóintézetnél dolgoztam. 1957-ben aztán áttelepültem Angliába, ahol szinte azonnal alkalmaztak az egyetemen. - Ez összefüggött a zsidóságba való visszatérésével is? - Ez a visszatérés évekig tartó, lassú folyamat volt. Evekig tartott, míg azt mondtam: ez voltam, ez vagyok. De ez nem jelenti feltétlenül azt, hogy én annyira gyakorló zsidónak tartom magam. Nem vallási elvárásoknak kívánok megfelelni, hanem objektív, tudományos munkát akarok végezni. - Miben látja Professzor úr a qumráni tekercsek fölfedezésének igazi jelentőségét? - Legeló'ször és legfontosabb elemként azt kell megemlítenem, hogy a tekercsek fóleg a Krisztus eló'tti utolsó két évszázadból erednek és mint ilyenek, természetes módon részei a zsidó történelemnek, vallásnak és kultúrának. Tehát ezek zsidó írások, a zsidóságról szólnak és a zsidóság jobb megértésére vezethetnek el. Manapság sokan nem azt nézik, hogy mi van az iratokban, hanem azt feszegetik, hogy vajon miket titkolnak azok el. Ennek keretében próbálnak a sorok között Jézusról is olvasni. Szerintem azonban hiába keressük Jézust Qumránban. A qumráni mozgalom nem keresztény közösség volt, és Jézusnak semmi kapcsolata nem volt Qumránnal. Jézus vallása jelentősen, szinte teljesen különbözik a qumrániak ideológiájától. A qumráni tanítás alapvetően a törvényre támaszkodott, és a tagok megesküdtek arra, hogy visszatérnek a mózesi rendelkezésekhez. Aki csak egy mózesi törvényt is átlépett, azt kizárták Qumránból. A jézusi tanítás nem ilyen volt. O a vallásosságnak valamilyen népies vonulatát képviselte. Jézus sokkal inkább karizmatikus formában működött, gyógyított, oktatott. Tévednek tehát azok, akik Jézust és a kereszténységet Qumránból akarják levezetni. Mindez természetesen nem jelenti azt, hogy az iratoknak ne lenne közvetett hatása az őskereszténység történetével és irodalmával kapcsolatos értékelésünkre. Magam - zsidóként - arra helyezem a hangsúlyt, hogy a tekercsek megtalálása előtt ilyen korú kéziratok nem voltak ismeretesek: A legrégebbi bibliai kéziratok is középkorúak voltak. -Az összehasonlításból pedig kitűnhetett, hogy a sok évszázaddal későbbi kéziratok is nagyon pontosan adták tovább a hagyományt. - Pontosan erről van szó. Ez pedig igen nagyjelentőségű megállapítás. Vegyünk egy példát. Egy itt megtalált ézsaiási szakaszt összevethetünk egy 895-ben írt másolattal. A több mint ezer évvel korábban írt qumráni szöveg azt mutatja, hogy az évszázadok során semmit nem változtattak a másolások során. - Mit tudunk arról a közösségről, amelyben az említett kéziratokat másolták, őrizték és hagyományozták? - A megtalált iratok között számos olyan van, amely a közösség szabályait foglalja össze. Ezek természetes módon megmutatják, hogy ezek az emberek hogyan éltek, mik voltak a céljaik. Észre kell azonban venni, hogy ezek a szabályok nem egyeznek mindenben, és legalább két különböző életformára utalnak. Az egyik az esszénusok cölibata - házasságot nem kötő - közössége lehet, amely aszketikus életet élt, éjjel és nappal a Bibliát tanulmányozta. Ennek az aszketikus közösségnek két év probáció