Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 3-4. sz.

Praznovszky Mihály: Mikszáth a végvárakban

PRAZNOVSZKY MIHÁLY Mikszáth a végvárakban Ez év tavaszán a szlovákiai Nagykürtösön pár tucatnyian gyűltünk össze. Magyarok, az Ipoly mindkét partjáról. Mikszáth Kálmánra emlékeztünk, s egy egyszerű, kis márványlapot kívántunk elhelyezni a helyi evangélikus templom falán. A táblácska két nyelven hirdette volna, hogy 1847-ben e templomban keresztelték meg Mikszáth Kálmánt, minden idolt egyik legnagyobb magyar ír óját. A táblát azonban nem tehettük fel, megakadályozták. Ma, 1997 őszén sincs még ott. A jelenlévők közül sokan tán ekkor tudták meg, hogy Mikszáth evangélikus volt. Nem az ismerethiány okozta ezt a hiátust, hanem a mikszáthi életmű egyetemessége. Csak a nagyon gondos olvasó és a 19. század viszonyaiban jártas kutató találja meg az író életművének ilyen jellegű vonatkozásait. Maga Mikszáth is csak ritkán tesz megjegyzéseket evangélikusságára. Azok közé tartozott, akik hitüket belülről élik át, noha életének meghatározó szakaszaiban mindig ott szerepelt egyháza is. Ki ne emlékezne a nevezetes kétszeri házasságra? Az elsőre 1873 nyarán Pesten, a Kerepesi úti evangélikus templomban, ahol a szinte megszöktetett Mauks Ilonka először mondta ki az igent a nagyratörő álmokat szövő és fényes jövőt ígérő ifjúnak. S a második esküvőre 1882 utolsó napján a kis mohorai evangélikus templomban, ahol végre a biztos és szép közös jövő ígéretében, megszenvedett ifjúság után vállalták közös életüket. S persze említhetjük az életút végén a horpácsi kúriát is, amelyet Szontagh Pál örököseitől vásárolt meg Mikszáth, s megengedte a környék evangélikus híveinek, hogy az új kastély szalonjában tartsák istentiszteleteiket. S felidézhető a budapesti evangélikusok, diákok és felnőttek köszöntése az 1910-es nagy írói jubileumon, amelyet a már akkor beteg Mikszáth személyesen köszönt meg nekik a Deák téri templomban. És a sor folytatható. Anekdoták, megjegyzések igazolják Mikszáth kötődését egyházához. Midőn egy parlamenti karcolatában megszúrta Geduly Lajos szuperintendenst, szemére vetették, miért bántja éppen a saját püspökét. Mire a népszerű újságíró így vágott vissza „... tudom mi a becsület, s ha püspököt akarok bántani, csak nem mehetek idegen vallásfelekezetekhez püspökért. Bántom a magamét, punktum. Kinek mi köze a magaméhoz? Még énnekem állott feljebb" fűzi hozzá évődve. Születésétől haláláig tudunk kiemelni olyan életrajzi motívumokat, amelyek azt mutatják, hogy erkölcsi meghatározottságának a hazaszeretet mellett a hit volt másik tartópillére. Volt mire támaszkodnia, a családtörténet vékonyka szálai adták számára az első fogódzót hitéhez. Az ismert Mikszáth ősök szinte kivétel nélkül evangélikus lelkészek voltak. Miskolczi Simon János, Nógrád megye tudós levéltárosa hosszú sorát bogozta ki a nevüket Mixadtként jegyző ősöknek. A szerteágazó családtörténetből Mikszáth külö-