Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.
Reinhold Niebuhr: Miért hallgat Barth Magyarországról?
REINHOLD NIEBUHR Miért hallgat Barth Magyarországról? 1997. április 6-8. között német és magyar teológusok részvételével három napos teológiai konferencia volt a Ráday Kollégiumban „Barth Károly és a magyar református teológia" címen. A Kelet-Európai politikai változások teológiai értékelésével foglalkozó több év óta rendszeresen együttműködő munkacsoportot Gerhard Sauter bonni teológusprofesszor vezeti. Magyar részről néhai Vályi Nagy Ervin professzor tanítványai: ijj. Balog Zoltán és Dr. Szabó István református lelkészek a kutatócsoport legjelentősebb munkatársai. Barth Károly a 20. századi teológiai gondolkodás egyik legmeghatározóbb alakja. O volt a Bármenti Hitvalló Nyilatkozat spiritus rektora, s a nácizmussal szembeni bátor kiállásáért méltán váltotta ki sokak elismerését. 1948-ban azonban „Nyílt levélben" támogatásáról biztosította a kommunista politika nyomására hatalomra kerülő új egyházvezetőséget. Szabó Istvánnak a konferencián elhangzott találó megfogalmazásában Barth először nem-et, másodszor viszont igen-t mondott a történelem e két totalitárius változatára. Lutheránus szempontból számunkra elsősorban az izgalmas, hogy Amerika ekkoriban egyik legjelentősebb teológusa, a szociáletikus Reinhold Niebuhr (1892-1971) az 1956-os magyar forradalom vérbefojtása után 1957januárjában a Christian Century című folyóiratban nyíltan megszólította Barth-ot „Miért hallgat Barth Magyarországról?" címen. Niebuhr teológiai munkásságáról a Diakonia 1981/1. számában szóltunk, s ugyanitt közöltük a klasszikus és a keresztény emberképről szóló írását. Az alábbiakban magyar fordításban hozzuk Niebuhr teológiailag ma is elgondolkoztató cikkét. A kihívásra nem Barth, hanem a baseli angol szemináriumának diákjai válaszoltak. A diákok levelét és Niebuhr viszontválaszát tömörítve közöljük. ifj. Fabiny Tibor Az egész világot izgalomba hozta az a spontaneitás és eltökéltség, amely a magyaroknak az orosz elnyomással szembeni lázadását jellemezte. Úgy történt, ahogyan azt George Kennan és Bedell Smith megjósolta: a kommunista zsarnokság monolitikus szerkezetén először azokban a csatlós államokban keletkezett repedés, ahol a haza és a szabadság szeretete egybefonódva ellenállást eredményezett; s Lengyelország és Magyarország volt az első, ahol ellenállás bontakozott ki. Most nem szükséges a lengyel- és magyarországi események közötti különbség részleteibe mennünk. Míg a lengyelek képesek voltak forradalmukat békés, titoista keretek között tartani, addig a magyaroknak az elnyomó iránt érzett gyűlölete nem ismert határt, miután az oroszok a békés tüntetőkre fogtak fegyvert. Teljesen el akartak szakadni az oroszoktól, de
