Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 3 (1997) 1-2. sz.

Kulturális figyelő

cselekedet, hit és szerkezet, Krisztus országa és a világ birodalom, szabadság és kötöttség, rejtőzködő és megnyilatkozó Isten... Lássunk néhányat e feszültségek közül! A filozófia és a teológia Luther által észlelt ellentételéről Ebeling rávilágít, hogy Luther Arisztotelészellenességére az a magyarázat, hogy Erfurtban Luther az okkhami Vilmost követő via moderna módszerét követte, amelyeik az emberi értelem és az isteni kegyelem összeegyezhetetlenségét vallotta. Ebeling szerint ha Luther a via antiqua-ra épülő lipcsei egyetemre kerül, akkor valószínűleg tomista lett volna belőle. A könyv egyik legjobb, leginkább meggyőző fejezete az, ami a „Betű és lélek'" címet viseli. Luther számára a teológia nemcsak szakma, hanem egzisztenciális elkötelezettség volt, s ezért írta, hogy „A Szentírásban az a legfontosabb, hogy a betűt a lélektől meg tudjuk különböztetni, mivel ez teszi a teológust teológussá". Amit a hang vocaliter megjelenít, a Szentlélek által vitaliter kell megértenie. A lélek a betűben van elrejtve. Minden kor olvasóját és hívő keresztényét figyelmezteti Luther, hogy a megértés nem lehet egyszeri, s nem merevedhet meg. „Ha ugyanis valamit egyszer megértettünk, fennáll a veszélye annak, hogy az lélekből ismét betűvé lesz, ha nem értjük meg és nem sajátítjuk el. Ha a lélek betűvé lesz, a betűnek újra lélekké kell válnia". (73. old.) A 119. zsoltárhoz fűzött magyarázatában mondja: „ami valaha elég volt a megértéshez, az most betű csupán..." „Ami birtokunkban van, az a betű ahhoz képest, amit még meg kell szereznünk!" (73-74. old.) A Bibliában található nehéz helyekről padig az alábbi szellemes képpel nyilatkozik: „valahányszor olyan szöveget találok, amely túl kemény héjú dió, mindjárt a kősziklához (Krisztushoz) vetem, hogy kipattanjon a belseje." (77. old.) A törvény és az evangélium kérdéséről határozottan vallja Luther „az egész teológia azon múlik, hogy tisztában vagyunk-e azzal, hogy mi a törvény és mi az evangélium." (82. old.) Meg kell őket különböztetni, mert ha összekeverjük őket, akkor mind a kettőt elveszítjük. Ez a megkülönböztetés a teológiai lelke, s a megkülönböztetést az igehirdetésen keresztül kell elvégezni. Egy másik nevezetes feszültség „Krisztus" országa és a világ birodalma" között fedezhető fel. Ebeling helyesen rámutat, hogy a „kettős birodalomról" szóló tanítást Luther nem a római egyházzal, hanem a rajongókkal szemben alkotta meg. Mivel a világi kormányzást Isten az értelemnek rendelte alá, ezért „nem kell a császárnak szentnek lennie, sem keresztény módon kormányozni, elég, ha esze van" - mondotta Luther. (142. old.) Saját népét viszont az evangéliummal táplálja és irányítja. A két birodalom egybeolvasztása a Sátán műve. (145. old.) A „Keresztény személy és világi személy" című fejezetben Ebeling az Isten és az emberek előtti viszonyról, a oram deo, illetve a coram himinibus feszültségről szól. A teremtett emberi világ és rend (felsőbbség, apa, tanár stb.) csupán Isten álarca, maszkja, amire a jó rend érdekében szükség van, de nem szabad isteninek tartanunk őket - mondja Luther (151. old.). Isten előtti személyek vagyunk, amennyiben eljut hozzánk az evangélium, világ előtti személyek vagyunk, amennyiben Istentől feladatot, szolgálatot kaptunk. A „szabadság és a kötöttség", illetve „A rejtőzködő és a megnyilatkozó Isten" Luther által észlelt belső feszültségéről szól az utolsó két fejezet. Ezek a kérdések talán ismerősebbek számunkra, hiszen a közelmúltban többször is hallhattunk a de servo arbitrio (a szolgai akaratról), valamint a deus abseonditus (a rejtőzködő Isten) és a theologia crucis (a kereszt teológiájának) lutheri kifejtéséről. Megpróbáltuk a könyv tartalmát röviden felvillantani, azzal a bevallott céllal, hogy kedvet adjunk az olvasáshoz. Gerhard Ebeling olyan Luther-kutató, aki a szinte kimeríthetetlen lutheri életmüvet rendkívül alaposan ismeri: szakemberek számára számos vaskos monográfiát írt Lutherről, s a Luther müvek kiadásán is több mint fél évszázada fáradozik. Mégis képes volt hatalmas tudását egy kis könyvecskében sűríteni, sikerült neki a laikus olvasóközönséget a sok Luthertól származó találó idézet segítségével az evangéliummal megszólítani. A lutheri gondolkodás specifikumát megragadó módszer nemcsak releváns, hanem revelál. Ebeling könyve után nemcsak másképpen fogunk Lutherról beszélni, hanem Lutherral együtt fogunk gondolkodni, mert c könyv olvasása közben mindnyájan igazi lutheri teológusok leszünk. ifj. Fabiny Tibor