Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 3-4. sz.

Szelestei N. László: Egy fanatikus lelkész a 18. század első feléből (M. Sartorius János)

SZELESTEI N. LÁSZLÓ Egy fanatikus lelkész a 18. század első feléből (M. Sartorius János) Gyakori név a 18. században a Sartorius János. A század első felében többen viseltek iskolaigazgatói és lelkészi tisztséget ezzel a névvel az evangélikus egyházban, sőt egyidejűleg tanultak közülük többen német egyetemeken is. A szakirodalomban gyakran keverednek adataik. 1940-ben Zoványi Jenő próbált rendet teremteni Tájékozódás a Sartorius Jánosok között című cikkében.

1 E cikk írója Sartorius Jánossal (a nemescsói lelkésszel) foglalkozva igyekezett eligazodni az életrajzi adatok és művek között.

2 Az Új magyar irodalmi lexikonban négy 18. század első felében élt Sartorius János kapott helyet. Közülük két szócikk életrajzi adatai és az azokban felsorolt művek egy Sartorius Jánosra vonatkoznak.

3 Az újonnan előkerült adatokra is figyelve az M. Sartorius János személyére vonatkozó régebbi és újabb adatokból próbáljuk meg most felrajzolni életútját és munkásságát. 1700 körül született Rozsnyón. 1719 és 1722 között Wittenbergben, az evangélikus ortodox teológusok által irányított egyetemen tanul, többször írt verset diáktársaihoz. 1722-ben négyszer respondeált, magisteri fokozatot szerzett. (Erre utal a neve előtt szereplő M. betű.) 1724-ben rövid ideig Assakürtön nevelősködött, majd év végétől egy fél évig iskolaigazgató Nagypalugyán, ahol magyar nyelvű verssel búcsúztatta az elhunyt Pongrácz Boldizsárt. 1729-1732 között rövid megszakításokkal ismét Wittenbergben tartózkodott, az ottani magyar diákok „hites ephorusá"-nak nevezte magát az általa kiadott nyomtatványokon. 1732-ben megfordult a jénai egyetemen is. Aztán 1737-ig a magyar katonák papja Berlinben. Ev végén tért haza, állást azonban nem kapott. 1740 tavaszán Csetneken hunyt el. Már a kortársak is nevezték Órás Jánosnak. 1730 és 1733 között Wittenbergben Magyar lelki óra címen négy kötetet adott ki: Énekes könyv - Szent Dávid... soltári - Imádságos könyvetske - Keresztényi hitnek fundamentuma. (A korábbi szakirodalom gyakran tulajdonította ezeket a köteteket Sartorius Szabó Jánosnak. Ó önmagát Sartoris Jánosnak írta. 1695-ben Győrött született. Bél Mátyásnak hét éven át kedves tanítványa, aztán Jénában tanult, 1723-tól Győröt tanár, majd segédlelkész is, 1729-től 1756-ig a kőszegi gyülekezet lelkésze Nemescsón.) M. Sartorius János életrajzi adatainak kettéválasztása azért fordulhatott elő, mert 1725-ben eltűnt szem elől. Előző évben, mint Wittenberget megjárt ifjú ortodox irányból vádolta a Haliéból hazatért Hradsky Jánost pietizmussal. 1725-ben készített temetési verses búcsúztatójának kéziratai nem tartalmazzák nevében az M. betűt.

5 1730-1733 közt megjelentetett kiadványaiban ifjúnak nevezi magát, holott már egy évtizede magisteri fokozatot szerzett. Zoványi még azt is felhozta problémaként, hogy ortodox irányból vádolta Hradskyt, ugyanakkor az 1730-as évek elején megjelentetett kötetei pietista jellegűek. A két adatsor egy személyhez tartozásának