Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Szelényi Iván: Kapitalisták nélküli kapitalizmus

SZELÉNYI IVÁN Kapitalisták nélküli kapitalizmus A posztkommunista társadalom elméletének vázlata A Magyar Tudományos Akadémián 1995. január 25-én elhangzott székfoglaló előadás rövidített változata. Köszöntjük a szerzőt akadémiai rendes taggá választása alkalmából! (Szerk.) Múlt év szeptemberében az Európai Szociológiai Társaság konferenciáján adtam elő a posztkommunista társadalom új hatalmi elitjének összetételével kapcsolatos új hipotéziseimet. Az ott elmondottakból indulok ki, az ott kifejtett feltevéseket próbálom elhelyezni tágabb elméleti és történeti keretben, s bemutatok néhány statisztikai adatot, amelyek összefüggenek a hipotézisekkel. A posztkommunista menedzserizmus sajátosságai Szeptemberi előadásomban arra a kérdésre kerestem a választ: van-e bármi olyan strukturális jelenség, mely a posztkommunizmust megkülönböztetné a piaci kapitalizmus mai nyugat-európai vagy észak-amerikai változatától, valamint az államszocializmustól? Az 1989 utáni időszakban gazdasági és politikai hatalmat gyakorló új elit természetét tekintve négy hipotézist fogalmazok meg: 1. A posztkommunista és az államszocialista gazdasági elit között nagymérvű kontinuitás mutatható ki a menedzseri és technokrata pozíciókban; 2. A politika területén viszont számottevő személycsere történt; 3. A technokrata-menedzseri elit mind ez ideig nem volt képes nagyburzsoáziává átalakulni, gazdasági hatalmát technikai szakértelmével s nem magántulajdonának nagyságával igazolja; 4. a posztkommunista új hatalmi elit három csoportból áll: domináns frakcióját a technokrata-menedzserek, valamint az új politokrácia alkotják, őket egészíti ki a humán-társadalomtudományi értelmiség szűk - az előbb említett két körhöz személyi szálakkal kapcsolódó - felső rétege. 1. A posztkommunista átalakulás talán legszembeötlőbb, s legspecifikusabb jellemzője az államszocialista és a posztkommunista gazdasági elit kontinuitása. A kilencvenes évek közepén a gazdaság parancsnoki pozícióiban azokat találtuk Csehországtól Lengyelországon keresztül Magyarországig, akik már a nyolcvanas évek során is a gazdasági vezetésben szerepet játszottak. E három országban egy 1993-ben végzett felmérésünk tapasztalatai szerint a háromezer, éves forgalmát