Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Fabiny Tamás: A názáreti testvér keresése Zsidó szerzők Jézus-könyvei

szinte már áttekinthetetlen mennyiségű szakirodalomban némely szerző úgy próbálja önmagára felhívni a figyelmet hogy valamilyen egészen meghökkentő állítással rukkol elő. Ezekre a csak rövid ideig figyelmet keltő művekre alkalmazza Ernst Käsemann

5 szellelmesen ApCsel 5,9 mondását: „íme, azok, akik a férjedet eltemették, az ajtó előtt állnak, és kivisznek téged" - vagyis egyik elmélet gyorsan felváltja és „eltemeti" a másikat, a divatosnak tűnő teóriák nem sokáig maradnak életben. Ismét népszerűvé vált a Jézus-kutatás, ám a könyvek dömpingjében valódi figyelmet, csakis a tudományos igénnyel megírt monográfiákra érdemes szentelni. Az elmúlt két-három évben négy olyan Jézus-könyv is megjelent magyarul, amely ebbe a kategóriába sorolható, ráadásul mind a négyet zsidó szerző jegyzi! Mindez azért is figyelmet érdemel, mert a zsidó hagyomány 19 évszázadon keresztül vagy hallgatott Jézusról, vagy többnyire méltatlanul nyilatkozott róla. (A Jézussal lényegében kortárs szerzők ábrázolásai három csoportba sorolhatók: az evangéliumok pozitívan mutatják be a Názáretit, a történetíró Josephus Flavius alapjában semlegesen, a Talmud pedig negatívan.) Valóságos kopernikuszi fordulatot jelent tehát az a tény, hogy zsidó szerzők elfogulatlanul, sőt saját hagyományukba beillesztve ábrázolják Jézust.

6 Érdemes megjegyezni, hogy amíg külföldi teológiai elemzők most figyelnek fel erre a „héber hullámra",

7 Magyarországon már száz éve is jelentek meg jelentős Jézus-tanulmányok zsidó kutatók tollából.

8 A kutatás sokszínűsége Az elemzésünk alapjául szolgáló négy „zsidó Jézus" csak hazai könyvkiadásunkban került ilyen szorosan egymás mellé. Nemcsak eredeti megjelenésük időpontjában, hanem történeti és teológiai szemléletükben is jelentősen különböznek egymástól. Joseph Klausner ma már klasszikusnak számító Jézus-könyve eredetileg 1922-ben jelent meg Jeruzsálemben, héber nyelven.

9 David Flusser esszéisztikus kötete 1968ban látott napvilágot angol nyelven.

10 A makói születésű, Belgiumban katolikus teológiát tanult, majd a zsidóságba visszatérő Vermes Géza Angliában tett szert világhírre, s Jézus-könyve 1973-ban jelent meg, egy trilógia első darabjaként.

11 A publicisztikusabb szerzőnek számító Pinchas Lapide pedig 1979-ben, Züricben adta ki a zsidó-keresztény megbékélés és közeledés jegyében született téziseit Jézusról, amely a protestáns Ulrich Luz reflexióival együtt jelent meg.

12 A négy mű tehát bő fél évszázadot fog át, s a „legfrissebb" magyar kiadás is tizenöt év késéssel láthatott csak napvilágot! Eltérést mutat a négy szerző megközelítése is: Klausner klasszikus 5 Idézi Nemeshegyi Péter: A valódi Jézus keresése. Távlatok 1995/6. 840. lap 6 Fabiny Tamás: Elveszett és megtaláltatott? Jézus személye és tanítása - a zsidóság tükrében I—

III. Lelkipásztor 1994. 82-85; 123-126; 163-167; 206-211. 7 Jürgen Moltmann kifejezése, v.o. Gerlóczi Ferenc: Az ács titka. Élet és irodalom. 1995. december 22. 48. 8 v.o. Heller Bernát: Az evangéliumi parabola viszonya az agádához. Bölcsészdoktori értekezés. Budapest, 1884; Huber Lipót: A Talmud. Különös tekintettel az Újszövetségre. Budapest, 1897; Huber Lipót: Az újkori és a modern zsidók Jézus Krisztusról és a kereszténységről. Magánkiadás, 1933. 9 Joseph Klausner: Jézus élete, tanítása és korának viszonyai a zsidó, görög és római források alapján. Logos, Budapest, 1993. 390. 10 David Flusser: Jézus. Az ókori zsidó történelem és irodalom tükrében. Múlt és Jövó", BudapestJeruzsálem-New York. 1995. 187. 11 Vermes Géza: A zsidó Jézus. Ahogy egy történész az evangéliumokat olvassa. Osiris, Budapest, 1995. 333 lap. A trilógia második része (Jesus and the World of Judaism), 1983-ban, 3. része pedig (The Religion of Jesus the Jew) 1993-ban jelent meg. 12 Pinchas Lapide - Ultrich Luz: A zsidó Jézus. Zsidó tézisek, keresztény válaszok. Logos, Budapest, 1994.191.