Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 2 (1996) 1-2. sz.

Szontagh Pál: Luther Márton, a pedagógus

A családi nevelésről Luther a nevelést, mint istenes cselekedetet kezelte. Úgy gondolta, hogy nincs szentebb emberi tevékenység a nevelésnél, melynek alaptényezője a család. A gyermek nevelése, s ezen belül kereszténnyé nevelése a családban kezdődik. „...Minden családapa püspök a házában"

4 - mondja Luther. A családapa az erre a célra Luther által írt Kis Káté alapján, annak kikérdezésével, magyarázásával irányította a helyes útra házanépét. A szülők leginkább az istenfélő, becsületes és munkaszerető gyermekek felnevelésével juthatnak el az örök üdvösséghez. Az egészen kirívó, rettenetes bűnök után a legsúlyosabb bűn a gyermek elhanyagolása. Luther ezen tézisének alátámasztására egy régi közmondást idéz: „Non minus est negligere scholarem, quam corrumpere virginem (Nem kisebb dolog egy iskolás gyermeket elhanyagolni, mint egy szüzet megrontani.)" Ha egy szülő nem képes gyermekét helyes szellemben nevelni, akkor egy olyan nevelő felügyelete alá kell helyeznie, aki a közösségi és vallásos életre felkészíti. A gyermek olyan zálog, amelyről Istennek kell beszámolnunk. Ajó nevelés főbiztosítéka a helyes fegyelmezés, ami ugyanolyan távol áll a kegyetlen szigorúságtól, mint a puha engedékenységtől. A gyermeknek feltétlen tisztelettel kell viselkednie születi iránt. A gyermek kötelességeiről Luther így ír: „Kedves fiam, halld örömmel Isten igéjét, Édes szülőd tanácsait s jóra intését. Míg ifjú vagy, vésd ezt szívedbe, Hogy boldog légy és juss a mennybe."

5 A lutheri élet- és hitfelfogásban tehát nem a nőtlenség a legtökéletesebb keresztényi állapot, hanem a gyermeknevelésre rendeltetett családi élet. Az egyházi nevelésről Amikor az egyház a keresztség szentsége révén felveszi a gyermeket tagjai sorába felelősséget vállal érte, s Luther szavaival a gyermek lelki édesanyjává válik. Ezért a protestantizmusban megjelennek a gyermek- és ifjúsági istentiszteletek, melyeken Isten igéjét a gyermekek értelmi színvonalán hirdették, megértetvén a megkeresztelttel, hogy kinek a nevében és miért keresztelték meg. Elsősorban a gyermekeknek írta 1528-ban Luther Kis Kátéját is, mely kérdezz-felelek formában egyszerű és érthető módon tanította a legfőbb hitelveket. (Apostoli Hitvallás, Miatyánk, Tízparancsolat.) Fontos a gyermekek hitrenevelése, mert az ártatlanságuk megtartása a cél, vagy ahogy Luther mondja: „A gyermekek állnak Istennel a legjobb lábon életük és hitük szerint. [...] Ha pedig üdvözülni akarunk, az őpéldájukat kell követnünk, és a csupasz Igéhez kell tartanunk magunkat."

6 Az iskolai nevelésről A kolostorok és a zárdák megszüntetésével (sok esetben lerombolásával) eltűntek a kolostori iskolák is. 1528-ban Luther jóváhagyásával és egyetértésével szerkesztette 4 Ottlyk: Luther élete és műve, 132. 5 Virág: Dr. Luther Márton önmagáról, 167. 6 Luther: Asztali beszélgetések, 59.