Bárdossy György szerk.: Credo. Evangélikus Műhely. A Magyarországi Evangélikus Egyház folyóirata. 1 (1995) 1-2. sz.

Kulturális figyelő

Előszó-kincs Luther Márton: Előszók a Szentírás könyveihez. Magyar Luther Könyvek 2. Magyarországi Luther Szövetség, 1995. A protestáns bibliafordítások zöme a Sola Scriptura elv jegyében nélkülözi a hozzáfűzött magyarázatokat. Az általa lefordított újszövetséget is ezzel a bevezetővel bocsátja útjára Luther: „Méltó és illó' volna, hogy e könyv minden előszó és idegen név nélkül adassék ki, egyedül a maga nevét és szavait viselve." Ám rögtön hozzá is fűzi: „Hanem mert néhány elvetemült magyarázat és előszó ezt keresztyén értelmétől olyan messzire ragadta, hogy szinte már alig tudjuk, mit jelent az Evangélium és a törvény, mit az Új- vagy az Ótestamentum, így a szükség kívánja, hogy útmutatással vagy előszóval szolgáljunk, és ezáltal kanyargós tévútjainkról az együgyűeket is egyenes ösvényre vezessük" (121. lap). Ez a reformátori szándék vezette tehát Luthert, amikor a fordításhoz és a kiadáshoz kapcsolódóan előszóval látta el a bibliai könyveket. A megjelenésüket tekintve mintegy húsz évet (1522-1541) átfogó kis tanulmányokat gyűjtötte csokorba a német Ószövetség- és Luther-kutató, Heinrich Bornkamm. Köszönet illeti a példamutatóan sok füzetet és könyvet kiadó Luther Szövetséget, hogy Szita Szilvia ízes fordításában magyarul is megjelentette ezt a munkát. Nem véletlenül került a kiadvány borítólapjára az a XVI. századi metszet, amely Luthert mint Jeromost ábrázolja. Ahogy Szent Jeromos (Hieronymus) latin fordítása, a Vulgata századokra meghatározta az egyház arculatát, úgy jelentett fordulatot Luther német Bibliája és annak hatása. Ki szólal meg ebben a könyvben? A filológus Luther. Fordítóként mindenkinél hitelesebben tolmácsolhatja a Szentírás üzenetét. Elemzéseivel, az összefüggések feltárásával valóságos „teológiai nyelvleckét" ad. Hangsúlyozza az eredeti szöveg árnyaltságát, utal az etimológia és/vagy a szójátékok jelentőségére. Zsoltárfordítását ezzel az önérzetes megjegyzéssel zárja: „Ha okoskodni találna valaki, mondván, hogy a Zsoltárok könyvét erősen elferdítettük, okoskodjék magában, de e könyvet, szidalmaival ne illesse. Ügy akartuk, amint cselekedtünk, minden szót elébb a mérleg arany serpenyőjébe helyezve nagy igyekezettel és állhatatossággal fordítottunk, s volt elegendő tudós ember is körünkben" (56. lap). A történész Luther. Az ószövetségi könyvekhez írt előszók többsége esszéisztikus formába öntött kortörténet. A korabeli társadalmak és események bemutatásával segíti az olvasó tájékozódását és helyes szövegértését. Nem fél a kritikai megjegyzésektói sem, amint az például a Jakab-levéllel vagy a Jelenések könyvével kapcsolatban közismert. Az akkor még kanonikusnak tekintett ószövetségi Báruk könyvét így jellemzi: „Igen hitvány könyvecske ez, akárki légyen is a jó Báruk" (117. lap). A költő Luther. Kiderül az Előszókból, hogy a szerző milyen nagy jelentőséget tulajdonít a Biblia képeinek, hasonlatainak. Nemcsak a hagyományosan költőinek nevezett könyvekben érzi meg a poézis szellemét, hanem ennek jelentőségét újra és újra hangsúlyozza. Fordításai is a teremtő képzelet jegyében születtek, miközben megtalálta, sőt ha kellett, megteremtette a legmegfelelőbb német kifejezést. Az ironikus Luther. A reformátor egyik nyelvi és gondolati fegyvere a humor és az irónia. Az Előszókon is átüt a reformációi hevület, s folyamatosan érződik, hogy Luther polémiát folytat ellenfeleivel. így kapnak egy oldalvágást „a megszállott szentek és zöldfülű okostónik" (114. lap), vagy éppen a nyomdászok, akik „restségükkel (szokás szerint) elrontják a német Bibliát", amely pedig jobb a latinnál (46. lap). Ebben a szellemben jellemzi Mózest is, aki „a törvényeket szertelenül egymás után hajigálja" (38. lap), vagy állítja, hogy a Zsoltárokhoz nem mérhető imádságos könyveket „be kellene vonni és padlásra kellene hordani" (57. lap). Az erősen ironikus megfogalmazások mögött azonban nem a bántás, hanem a meggyőzés szándékát érzi az olvasó. A „Magyar Luther Könyvek" 2. kötetét mindazok figyelmébe ajánljuk, akik e teológiai miniatűrökön keresztül meg szeretnék ismerni a biblikus evangélikus tanítást. Ez az 1996-os Luther-évet is a maga módján megalapozó kiadvány nem több és nem kevesebb, mint Előszó - a Könyvek Könyvéhez. Fabiny Tamás